A fásítás nem csodaszer az éghajlatváltozásra

Illusztráció

A fásítás hasznos, de nem csodaszer az éghajlatváltozás ellen, Magyarország jelentős része nem is alkalmas erdőtelepítésre - olvasható az Ökológiai Kutatóközpont munkatársainak szerdán közzétett elemzésében.

Az MTI-hez eljutatott elemzés szerint a faültetés eredményét számos körülmény befolyásolja, és rosszul megvalósítva ártalmas is lehet.

A légköri szén-dioxidot legtartósabban az erdők kötik meg, de a telepítésük energiát igényel, és az előkészítés szintén szén-dioxidot szabadít föl a talajból.

Ha a fáknak öntözésre is szükségük van a megmaradáshoz, még nagyobb lesz az energiaszükséglet, fásítani ezért arra alkalmatlan helyen nem érdemes - írták. Hozzátették ugyanakkor, hogy a szén-dioxid megkötése nemcsak a föld feletti növénytömegtől függ, gyepes területek ugyancsak alkalmasak lehetnek erre. Elnyelőképességük viszont az erdőkéhez hasonlóan akkor a legjobb, ha önfenntartásra képesek.

Az elemzők szerint ezért nem egyszerűen a fásítás, hanem az őshonos növényzet helyreállítása a legjobb megoldás.

Illusztráció Forrás: Dietmar Rabich, Dülmen/Dietmar Rabich

A Dunántúl nyugati-délnyugati része, és az ország északi-északkeleti területeinek nagy része inkább erdők telepítésére, az Alföld viszont túlnyomórészt gyepek létesítésére alkalmas. Idegenhonos növényfajok telepítését ökológiai szempontok miatt nem javasolják.

Körültekintően kell tehát eljárni, figyelembe véve a leendő vegetáció túlélési esélyeit, vízigényét, illeszkedését a természetes ökoszisztémákhoz, és nem mellékesen a társadalmi igényekhez

- áll a közleményben.