Negyven éve szállta meg a Falkland-szigeteket az argentin hadsereg

Brit katonák tüzelőállásban a Falkland-szigeteken

Negyven éve szállta meg a brit korona fennhatósága alá tartozó dél-atlanti Falkland-szigeteket az argentin hadsereg. A szigetcsoportért vívott tizenegy hetes háborúnak kilencszáznál több halálos áldozata volt, a költségek és a károk megközelítették a 30 milliárd dollárt.

Könnyű volt a partra szállás, aztán jött a háború

Az Argentínában Malvinas-szigeteknek hívott, a brit partoktól 13 ezer, Argentínától 460 kilométerre fekvő, akkor 1800, ma hozzávetőleg háromezer lakosú szigetcsoporton 1982. április 2-án hajnalban szálltak partra az első argentin egységek, amelyeknek nem sok fáradságába került a kézifegyverekkel felszerelt brit helyőrség legyűrése.

Port Stanleyt, a fővárost alig 80 fős brit tengerészgyalogos egység védte; a szigetek brit kormányzója a vérontás elkerülése végett már reggel negyed 10-kor fegyverletételt rendelt el.

Mario Benjamin Memendez argentin tábornok a Falkland-szigeteket megszálló argentin katonák közt Forrás: Str/Reuters

Argentína akkor már csaknem másfél évszázada követelte Nagy-Britanniától a britek által 1833-ban elfoglalt és annektált, halban - és mint később kiderült, olajban is - igen gazdag területet.

Az invázió idején az olajvagyon létezése még nem volt köztudott,

de az azóta elvégzett geológiai vizsgálatok kiderítették, hogy a Falkland-szigetek óceáni talapzata akár 60 milliárd hordó nyersolajkészletet is rejthet; ez vetekszik az északi-tengeri - már kimerülőben lévő – olajkinccsel.

Brit gyalogosok a visszafoglalt szigeten Forrás: The Sidney Morning Herald

A Leopoldo Galtieri tábornok vezette argentin rezsim az erősödő hazai elégedetlenség láttán két legyet akart ütni egyetlen katonai csapással: népszerűségnövelő háborús győzelemre vágyott, és egyben Argentína egyik legrégebbi területi követelésének is érvényt próbált szerezni a szigetek lerohanásával.

A brit győzelem megmentette Margaret Thatchert a bukástól

Galtieri azonban súlyosan elszámította magát. Margaret Thatcher, az akkori konzervatív brit kormányfő a Galtieri-junta által várt egyezkedés és alku helyett már harmadnap útnak indította a II. világháború óta addig mozgósított legnagyobb, több mint száz hajó - köztük két repülőgép-hordozó - alkotta brit haditengerészeti alakulatot a dél-angliai Portsmouth kikötőjéből.

Margaret Thatcher a brit külpolitikában hagyományos reálpolitikai irányvonalat képviselt Forrás: University of Salford Press Office

Az expedíciós flottával a brit fegyveres erők 25 984 katonája - köztük András yorki herceg, II. Erzsébet királynő fia, a brit királyi légierő (RAF) helikopter-pilótája - és több mint háromezer fős civil segítő személyzet indult a háromhetes útra. Ezalatt Alexander Haig akkori amerikai külügyminiszter ingadiplomáciával próbált meg kompromisszumot elérni Buenos Aires és London között.

Alexander Haig tábornok a Reagan-adminisztráció külügyminisztere volt a falklandi válság idején Forrás: Wikimedia Commons/U.S. Army

Mivel azonban az argentin vezetés garanciákat követelt arra, hogy bármiféle rendezési formulának tartalmaznia kell a szigetcsoport feletti argentin szuverenitást, amiről London hallani sem akart, Haig próbálkozásai rövid idő alatt kudarcba fulladtak.

A HMS Bristol cirkáló a Falkland-szigeteknél Forrás: YouTube

A szigetekért a két ország 74 napos háborút vívott,

amelyben 255 brit és becslések szerint 649 argentin katona, valamint három civil szigetlakó halt meg. Az argentin hadsereg végül 1982. június 14-én kapitulált. A dátumot a Falkland-szigeteken azóta is a felszabadulás napjaként ünneplik. A balul elsült katonai kalandba a Galtieri-rezsim belebukott.

Brit katonák tüzelőállásban a Falkland-szigeteken Forrás: Getty Images

A brit győzelem ugyanakkor az igen fájdalmas gazdasági reformok és az ezeket kísérő recesszió miatt rendkívül népszerűtlenné lett Margaret Thatcher politikai szerencséjét visszahozta: a Konzervatív Párt a következő évben kényelmes többséggel megnyerte a már elveszettnek hitt választásokat, és Margaret Thatcher még hét évig a Downing Street 10. lakója maradt.

Ugyanolyan hírszerzési fiaskó történt, mint később Iraknál

Azóta is rendre felmerül azonban, hogy a brit hírszerzés miért nem vette észre időben a készülő argentin inváziót. Ezt a kudarcot több elemző az Izraelt szinte teljesen készületlenül érő 1973-as arab támadáshoz hasonlította.

Argentin rakétatalálatot kapott angol romboló Forrás: Imperial War Museums

Lord Carrington, aki a Falkland-szigetek argentínai megszállásának idején a brit külügyminiszter volt és - a válságért magára vállalva a felelősséget - három nappal az invázió után lemondott, a The Daily Telegraph című londoni konzervatív napilapnak nyilatkozva negyedszázaddal később más hasonlattal élt, kijelentve:

az invázió ugyanolyan hírszerzési fiaskó volt, mint amilyen az iraki háborúhoz vezetett.

Lord Peter Carrington súlyos brit hírszerzési fiaskónak tartotta a szigetek argentin megszállását Forrás: Wikimedia Commons/Rob Croes

A politikus - aki később a NATO főtitkára is volt - az interjúban felfedte: annak idején egyértelműen olyan titkosszolgálati jelentéseket kapott, amelyek szerint a Galtieri-rezsim nem készül katonai akcióra. A 2018-ban, századik születésnapja előtt néhány héttel elhunyt Lord Carrington ebből azt a következtetést vonta le, hogy nem szabad kizárólag hírszerzésre építeni politikai döntéseket, márpedig szerinte Tony Blair akkori munkáspárti brit kormányfő "éppen ezt a hibát követte el az Irakról rendelkezésre álló hírszerzési adatokkal".

(Forrás: MTI)