A környezetvédők szerint egyelőre nem lehet tudni, hány állat pusztult el, sebesült meg vagy kényszerült elhagyni élőhelyét, csak az világos, hogy sok természetes élőhely ment tönkre, és már ennek is "pusztító hatásai" vannak, valószínűleg sok barlanglakó, köztük sok vombat fulladt vízbe.
A katasztrófának az állatvilágra gyakorolt méreteit még nem lehet felbecsülni a hatalmas víztömegek, a megrongálódott közutak és a földcsuszamlások veszélye miatt - közölte Brodie Meney.
Az ökológus szerint további gond, hogy sok vadon élő állat kényszerült olyan régiókba menekülni, ahol nem honosak, azért jobban ki vannak téve a közlekedési balesetek vagy a ragadozótámadások veszélyének.
Az ilyen természeti katasztrófák csak egy újabb szöget jelentenek az ausztrál állatvilág koporsójában"
- mondta Meney.
Napokig tartó heves esőzések soha nem látott áradásokat okoztak februárban és márciusban, főleg Új-Dél-Wales állam északi részén. Az elmúlt napokban a hatóságok további heves esőzések veszélyére figyelmeztették a lakosságot a sok vidéken már amúgy is lerombolt régióban.
Ausztrál lapok "tengerbe mosott édesvízi teknősökről, átázott vombatokról, hangyászsünökről, madarakról és bandikutokról, éhen halt kígyókról, magára hagyott kengurubébikről, haszonállatok ezreiről" cikkeznek.
Csak remélni lehet, hogy nem pusztult el olyan sok állat, mint a 2019 augusztusától 2020 márciusáig pusztító hatalmas erdőtüzekben - mondta Mark Slate, az Animal Welfare League szakértője. A példátlan tűzkatasztrófában csaknem hárommilliárd vadon élő állat veszett oda vagy szenvedett súlyos sérülést a WWF szerint.
A hatóságok legfrissebb környezetvédelmi jelentésében csak Új-Dél-Wales államban 1043 fajt fenyeget kihalás. A veszélyben lévő 991 szárazföldi faj több mint fele száz év múlva már nem fog létezni az előrejelzések szerint.
(MTI/dpa)