A Journal of Archaeological Science: Reports című folyóiratban megjelent tanulmány két gyermek toxikológiai leleteit mutatja be, akiket egy perui vulkán tetejére küldtek, és mindkettőjüknél pozitív eredményt mutatott a kokain és alkaloidok vizsgálata. A fiatalok hat és hét év között lehettek, amikor körülbelül 500 évvel ezelőtt feláldozták őket egy capacocha rituálé részeként, 5800 méteres magasságban az Ampato-hegyen.
Ez számított az egyik legjelentősebb inka szertartásnak, ahol azt tűzték ki célul, hogy megvédjék a közösségeket a természeti katasztrófáktól.
A rituálék általában gyermekek és fiatal nők feláldozásával jártak.
Az inkák azonban nem szerettek volna egyszerűen megölni egy fiatalt az isteneik megnyugtasa végett, ezért a testeket gyakran olyan stratégiai pontokon helyezték el, ahol azokat később valószínűleg villámcsapás érhesse. Nem volt ez másként most sem.
Úgy tűnik, hogy az istenségek és a halandók is meg voltak elégedve az eljárással, mivel mindkét tiszteletadás után villámcsapás érte a testeket
– írták a kutatók a tanulmányban, amit az IflScience online tudományos portál idéz. – Ennek eredményeként csak az egyik testből tudtunk hajmintát venni, a másik esetében pedig körömmel kellett beérnünk.
A szakemberek a maradványok elemzése után megállapították, hogy mindkettő kokaintesztje pozitív lett, ami arra utal, hogy az utolsó hetekben kokaleveleket kaptak, hogy rágják azokat. A kutatók mindkét gyermeknél megtalálták a szíriai rutafűből származó harmin és a harmalin alkaloidok nyomait is. A növényt a Közel-Keleten tudatmódosító szerként használják, a modern nyugati kultúrában pedig a Banisteriopsis caapi alternatívájaként, ami a tudatmódosító és pszichoaktív főzet, az Ayahuasca készítésekor keletkezik.
Ezek az alkaloidok növelik az agy szerotoninszintjét és antidepresszáns hatást fejtenek ki,
ezért a kutatók úgy gondolják, hogy az áldozatoknak valószínűleg ayahuascát szolgáltak fel a „lemészárlásuk" előtt, hogy jobban érezzék magukat. Ezt az elméletet a korai spanyol hódítók naplói is alátámasztják, akik arról számoltak be, hogy
a korabeli hitvilág szerint az áldozatok hangulata nagy jelentőséggel bír az inka áldozati rituálék sikere szempontjából.
A tudósok szerint nyilvánvaló, hogy már maga a tudat, hogy valakit rituálisan feláldoznak egy tiltott helyen – például egy hegycsúcson –, valószínűleg komoly szorongást és depressziós állapotot váltott ki a leendő áldozatban. Hozzáteszik: a Banisteriopsis caapi fogyasztása segíthetett abban, hogy az áldozatok jobban elfogadják a sorsukat.