"Ez valójában egy nagyon jó sör" - mondta Aren Maeir, az izraeli Bar-Ilan Egyetem régészprofesszora, a Tell es-Safi lelőhely ásatásainak igazgatója. A tudós, de a régészetet szórakoztatóan bemutató Maeir a sör első megkóstolása után azzal viccelődött, hogy amíg senki nem hal bele, addig sikeres projekt lesz.
Maeir és kollégái a Tell es-Safi lelőhelyen találták a korsót. Három évezreddel ezelőtt a filiszteusok, egy mediterrán tengerésznép élt a területen, amely ilyen kerámiaedényeket készített és használt.
A régészek azt feltételezték, hogy a korsó sörhöz készült, mivel az edény fő rekesze és a kiöntője között apró lyukakból álló szűrőelemet tartalmazott. Ez a funkció kiszűrhette az erjedési folyamat során visszamaradt gabonadarabokat. Az ősi sörkészítésről a SAPIENS.org oldal számolt be részletesen.
A további vizsgálatokhoz Maeir csatlakozott egy biológusokból, más régészekből és egy sörfőzőből álló csapathoz, akik élesztőgombákat izoláltak több olyan ősi élesztőkolóniából, amelyeket Tell es-Safiból és három másik izraeli lelőhelyről származó korsókban találtak, amelyeket ókori egyiptomiak, asszírok, babilóniaiak és perzsák laktak vagy ellenőriztek.
Ezeket a mikroorganizmusokat aztán különböző sörök és mézsörök készítéséhez használták fel, amelyek közül néhányat a Biratenu bárban tartott sajtótájékoztatón mutattak be. A tudományos csapat egyetértett abban, hogy a filiszteus korsóból származó élesztőkolóniával készült a legízletesebb. Valójában ezt az élesztőfajtát még ma is használják a kereskedelmi sörökben.
Ezek az italok voltak az első olyan főzetek, amelyeket egy ősi élesztőkolóniából készítettek. Ez a teljesítmény bizonyította, hogy az erjedést irányító mikroorganizmusok évezredeken át képesek voltak szaporodni és túlélni. Ez egyben az edények rendeltetésével kapcsolatos vitákat is lezárta - megerősítette, hogy a szűrőkancsókban a filiszteusok sört tároltak mintegy három évezreddel ezelőtt.