Megtalálták a világegyetem legelső csillagait

galaxis
A 13,5 milliárd fényévre lévő HD1 ősgalaxis kinagyított fotója
Vágólapra másolva!
A legkorábbi és legtávolabbi, az univerzum kezdetét jelentő ősrobbanás után viszonylag hamar keletkezett csillagrendszert fedezhették fel csillagászok, akik az Astrophysical Journal című folyóiratban publikálták erről szóló kutatásukat csütörtökön.
Vágólapra másolva!

Egyelőre még vitatott, hogy mit is fedeztek fel pontosan

A 13,5 milliárd fényévnyire lévő, HD1-nek elnevezett galaxis valamivel több mint 300 millió évvel azután jött létre, hogy 13,8 milliárd éve az ősrobbanás következményeként kifejlődött a világegyetem - közölte a nemzetközi csillagászcsoport, köztük a Harvard és a Smithsonian közös Asztrofizikai Központjának a kutatói.

A hawaii W.M. Keck Obszervatórium tíz méteres tükrösteleszkópjainak kupolái Forrás: © 2012 Ethan Tweedie Photography/Ethan Tweedie

A tudósok egyelőre nem tudják pontosan, hogy mit fedeztek fel.

Szerintük az egyik lehetőség, hogy szédítő ütemben, évente akár százával szaporodó csillagok, köztük esetleg az univerzum legelső csillagainak a formálódását látják, a másik lehetőség pedig az, hogy a galaxis a legkorábbi ismert szupermasszív, a Napnál 100 milliószor nagyobb tömegű fekete lyukat foglalja magába.

A 13,5 milliárd fényévre lévő HD1 ősgalaxis kinagyított fotója Forrás: Harikane et al./NASA/EST

Ha a jövendőbeli megfigyelések is megerősítik az eddigi adatokat, a HD1 mintegy 100 millió évvel korábbi az eddig ismert legkorábbi és legtávolabbi csillagászati objektumnál, a GN-z11 galaxisnál.

A Spitzer űrteleszkóp mvészi ábrája Forrás: NASA/JPL-Caltech

A kutatók hawaii és chilei távcsövekkel valamint a Spitzer űrteleszkóppal nyert adatokat használták fel.

További információkat remélnek az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA által decemberben felbocsátott James Webb Űrteleszkóptól, amely néhány hónapon belül kezdi meg működését.

Rendkívül erős UV-fényben tündököl a titokzatos ősgalaxis

A HD1-ről a megfigyelésekkel eddig nyert információk meglehetősen korlátozottak. Egyelőre az objektumnak még nem ismertek olyan fizikai adatai, mint az alakja, az össztömege vagy a fémessége - közölte Harikane Juicsi, a Tokiói Egyetem asztrofizikusa, a publikáció vezető szerzője.
A fémesség vagy metallicitás azt jelzi, hogy egy adott objektumban mekkora arányt képviselnek az ősuniverzumot alkotó gázokon, a hidrogénen és a héliumon kívüli anyagok.

A kép az NGP–190387 poros csillagképző galaxist mutatja, amely olyan messze van, hogy fénye több mint 12 milliárd év alatt ér hozzánk Forrás: ESO/M. Kornmesser

A kutatók szerint a HD1-et, amelynek tömege talán 10 milliárdszor nagyobb a Napénál, a csillagok első nemzedéke népesíthette be. Az úgynevezett III. populációs csillagokról azt feltételezik, hogy rendkívül masszívak, fényesek, forrók továbbá rövidéletűek voltak, és csaknem kizárólag hidrogénből illetve héliumból álltak.

A galaxisok időbeli fejlődését szemléltető ábra az ősrobbanástól a jelenig Forrás: NASA/EST

A megfigyelések szerint

a HD1 extrémerős ultraibolya fényt bocsát ki,

jóval többet, mint a közönséges csillagok. A rendkívüli UV-fényességnek az lehet az egyik magyarázata, hogy a galaxis belsejében egy szupermasszív, a Napnál 100-milliószor nagyobb tömegű fekete lyuk található.

Művészi elképzelés egy szupermasszív fekete lyuk körüli gázfelhőről, amelyben két kisebb fekete lyuk ütközik egymásnak Forrás: Caltech / R. Hurt (IPAC)

Sok csillagrendszer, köztük a Tejútrendszer magja is rejt magában szupermasszív fekete lyukat, amelyek közül az eddig ismert, legkorábbra datált képződmény 700 millió évvel az ősrobbanás után keletkezett.

(Forrás: MTI/Reuters)

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!