Kihalás fenyegeti a hüllőfajok ötödét

Királykobra. Távoli őseink egyik legveszedelmesebb ellenfele a kígyó lehetett

Kihalás fenyegeti a világ hüllőfajainak 21 százalékát egy átfogó új értékelés alapján.

A Nature tudományos lap szerdai számában megjelent tanulmány szerint még a királykobra is a sebezhető fajok közé tartozik.

A vizsgált 10 196 hüllőfaj 21 százalékát sorolták a veszélyeztetett, súlyosan veszélyeztetett vagy a kihalással fenyegetett kategóriába. Hasonló értékeléseket végeztek már az emlősök, a madarak és a kétéltűek között, hogy segítsék a kormányokat, hol húzzák meg a nemzeti parkok határait és hogyan osszák el a környezetvédelmi alapokat.

A majdnem ezer tudós és 52 szerző részvételével végzett hüllőkutatás 2005-ben kezdődött. A projektet pénzügyi gondok lassították - mondta Bruce Young, a NatureServe tudományos szervezet zoológusa, a tanulmány egyik szerzője.

Sokkal nagyobb figyelmet kapnak az állatvédőktől a szőrösebb, tollasabb fajok. Pedig a hüllők is lenyűgözőek és alapvető fontosságú részei az ökoszisztémának"

- mondta Young.

Forrás: Wikimedia Commons

A galápagosi tengeri leguán, az egyetlen gyíkfaj a világon, amely alkalmazkodott a tengeri élethez, szintén a kihalással veszélyeztetettek közé tartozik - mondta Blair Hedges, a tanulmány egy másik társszerzője, a Temple Egyetem biológusa.

A leguánnak ötmillió évébe telt, hogy alkalmazkodjon a tengeri táplálkozáshoz, ilyen sok evolúciós történelem menne veszendőbe, ha ez az egyetlen faj kihalna

- mondta a kutató.

A világ tengeriteknős-fajai közül hatot fenyeget a kihalás, a hetedik is gondban van, de a tudósoknak nincs elég adata a kategóriába sorolásához.

A hüllőket fenyegető legnagyobb veszély az egész világon az élőhelyeik pusztulása.

A vadászat, az invazív, nem honos fajok szintén veszélyt jelentenek - mutatott rá Neil Cox, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) faji sokszínűséget értékelő osztályának vezetője.

Az erdős területeken élő hüllőkre, köztük a királykobrára nagyobb eséllyel leselkedik a kihalás, mint a sivatag lakóira, részben azért, mert az erdőkben nagyobb a valószínűsége az emberi pusztításnak - állapította meg a tanulmány.

(MTI/AP)