Roman Fedorcov, aki kereskedelmi vonóhálós halászhajókon dolgozik, a Norvég-tengeren volt szolgálatban, amikor a felhúzott hálóban rábukkant a szokatlan külsejű lényre. Fényképet készített a halról, amely világos rózsaszín, nagy szemekkel, és hatalmas szárnyszerű mellúszókkal
valamint hosszú, patkányszerű farokkal rendelkezik.
Roman megosztotta a furcsa lényről készített képet a 646 ezer követővel rendelkező Instagram fiókján, és a képhez egy G. F. Lovecraft idézetet írt: „Egy dolog üldözni valami névtelent, de egészen más dolog megtalálni."
„Jobb messziről nézni az ilyen lényeket. Valójában a tenger mélysége ismeretlen" – jegyezte meg az egyik kommentelő. Noha való igaz, hogy a nagy mélységek birodalma a földi bioszféra utolsó nagy felfedezetlen fehér foltja, de a tengerbiológusok számára nem volt ismeretlen lény a bizarr kinézetű „szörny", amit kiméraként, vagy más néven tengeri macskaként határoztak meg.
Roman Fedorcov vírusszenzációvá vált Instagram-bejegyzései révén, amelyekben az általa kifogott bizarr tengeri lényeket mutatja be. Fedorocov leginkább a Jeges-tengerbe nyíló hidegvizű Barents -tengeren halászik.
Hálóit a tenger fényszegény, szürkületi zónának nevezett 900 és 1800 méter közötti mélységtartományába szokta leengedni, ahonnan nem egyszer rendkívül furcsa kreítúrák kerülnek a felszínre.
A Roman Fedrocov által kifogott kiméra valójában a porcos halak (Chondrichthyes ) osztályának egyik alosztályát alkotó tömörfejűek (Holocephali) közé sorolandó. A tengerimacska-alakúaknak (Chimaeriformes ) három családját és közel száz faját ismeri a tudomány. A görög mitológiában a kiméra egy oroszlánfejű, kecsketestű és patkányfarkú szörnyalak, amiről ez a bizarr kinézetű porcoshal- csoport a nevét kapta.
A szintén a porcos halakhoz tartozó cápáknak, rájáknak és a kiméráknak közös ősük volt,
amelyről ez utóbbi csoport a devon időszakban, nagyjából 400 millió éve vált le.
A porcos vázat, és a négy pár lemezzel fedett kopoltyúívet leszámítva a tengeri macskák nem sok hasonlóságot mutatnak rokonaikkal, a cápákkal. A fogaik pédául kettő-kettő, a rágcsálók metszőfogára emlékeztető foglemezzé olvadtak össze, a testük pikkelytelen, az orrnyílásaik pedig összeköttetésben állnak a szájjal.
Az első hátúszójukból egy hegyes mérgező tüske mered elő,
a farkuk megnyúlt és hosszú, egyes fajoknál úszók nélküli ostorszerű testrész. A kimérák vagy tengeri macskák a nagy mélységek lakói, a szürkületi és a sötét zóna 1000 illetve 3000 méter közötti víztömegében élnek. Ragadozók, táplálékukat kisebb halak és fenéklakó gerinctelenek alkotják. Mivel mélytengeri élőlények, csak nagyon ritkán kerülnek emberi szem elé.