Az elmúlt néhány évet azok is stresszesként élték meg, akiket közvetlenül esetleg nem érintett a Covid. Az egészségünk, a szeretteink féltése, a bizonytalanság, a munkahelyi változások és az egész világon végigsöprő „szorongás-járvány" nyilvánvalóan mindenki lelkiállapotára kihatott. Így nem csoda, ha egyre többen tapasztalnak például olyan panaszokat, mint az erős, gyors szívdobogás, a mellkasi szorítás, légszomj, kimerültség. A kardiológiai vizsgálatokon azonban kiderülhet, hogy ezeknek a tüneteknek nincs szervi, kardiológiai oka. Ebben az esetben mit lehet kezdeni ezekkel a panaszokkal?
- Nagyon fontos felismerés, ha a páciens megtudja, hogy nincs szívbetegsége. Részben megnyugtató, ugyanakkor nyugtalanító lehet, hogy ettől a panaszok még nem múlnak el. Ilyenkor érdemes a lelki okokat is számításba venni – mondja Kispál Mónika, a KardioKözpont pszichológusa. – Ebben a folyamatban jelenthet professzionális segítséget a szakemberrel történő beszélgetés. Mindenkiben felmerülhet a kérdés, hogy miben más ez, mint egy baráttal beszélgetni? Elsősorban abban, hogy a barát, a családtag túl közel van, nem tud kívülről rátekinteni a helyzetre, és még a legjobb szándék mellett sem biztos, hogy hasznosan tud segíteni. A szakember kívülállóként, és ez által racionálisabban látja az adott problémát. A konzultációk során ráadásul egy pszichológusnak számos eszköz van a kezében ahhoz, hogy segítsen túljutni a problémákon, szükség esetén pedig pszichiáterhez is irányíthat, ha például gyógyszeres segítségre is szükség van.
A pszichológus szerint a magyar nyelv csodásan képes leírni az érzéseket, nem véletlenül mondjuk azt, hogy van egy kis szívfájdalmunk, megszakadt a szívünk, a szívünkre vettünk valamit.
- A kardiológiai jellegű problémáknak fizikai betegség híján számos pszichés eredője lehet, a szorongástól a kezeletlen stresszig, ami akár pánikrohamig is elmehet, a sokkhatástól az érzelmek elnyomásáig. Ezek feltárására alkalmasak a konzultációk, mindenkinél addig jutva, ameddig ő szeretne, ameddig képes elmenni. Az első alkalom egyfajta ismerkedés, és 2-3 alkalom szükséges ahhoz, hogy kiderüljön, tudunk-e együtt dolgozni a továbbiakban. Amennyiben igen, és a páciens is elkötelezi magát, megfogalmazunk egy célt. Mit váruk ettől a folyamattól, illetve hová szeretnénk eljutni. Ha ez „csak" a fizikai tünetek feloldása, az már óriási dolog, de ha valaki szeretné feltárni a mélyen meghúzódó okokat is és azokat feldolgozni, természetesen arra is van lehetőség. Mindenkinél olyan módszert választunk, amelyre nyitott, amit elfogad, amivel azonosulni és dolgozni tud. Nagyon hasznos eszköz lehet például az általam is alkalmazott autogén tréning, amit otthon, egyedül is végezhet később a kliens. De ha valakinek ez túlmegy a határain, más, racionálisabb „házi feladatok" is segíthetik a folyamatot. Remek módszer például, ha valaki álom-naplót vezet, vagy éppen azt jegyzi le esténként, milyen jó dolgok történtek vele aznap. A cél, hogy a folyamat végén testileg-lelkileg megerősödve folytathassa az életét.
Más helyzetet jelent, ha kiderül, a tünetek mögött mégis valamilyen kardiológiai probléma húzódik meg. Ilyenkor természetesen az első, legfontosabb teendő a kardiológiai kezelésmegkezdése, de bizonyos esetekben jól jöhet a pszichés támogatás is.
- Előfordulhat, hogy a diagnózissal és magával a betegséggel is nehéz megbirkózni, különösen, ha valaki sérülékenyebb periódusában szembesül az állapotával – hangzik Kispál Mónika véleménye. – Ezen a krízishelyzeten is átlendíthet a pszichés támogatás, akár csak egy néhány alkalmas konzultáció is segíthet. Néha már az is segítséget jelent, ha valakinek elmondhatja, kimondhatja és megfogalmazhatja a kliens az érzéseit, a gondolatait. Az pedig közismert tény, hogy ha valaki lelkileg rendben van, a fizikai betegségek gyógyulása is eredményesebb lehet.
(Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu))