A 2022-es szezonban a régészek 150 bronzszobrot tártak fel itt, amelyek olyan ókori egyiptomi bálványokat ábrázoltak, mint Anubisz (a halál, a mumifikálás és a balzsamozás istene), Ozirisz (a halottak, az alvilág, a feltámadás és a polgári törvények istene), Ízisz (a varázslás, a termékenység, a víz és szél, a tengerhajózás istennője), Hathor (a szépség, az öröm, a szerelem és anyaság istennője), Min (férfiasság, nemzőerő, termékenység istene) és Básztet (Ré napisten és a fáraó védelmező istennője), valamint számos, rituális tevékenységhez használt tárgyat.
Az egyik ilyen elem a szisztrum, egy ókori egyiptomi ütős idiofon hangszer, amelyet táncokban és vallási szertartások során használtak, különösen Hathor istennő imádatánál.
Egy U alakú réz- vagy bronzkeretből áll, amire fémpálcákat erősítenek, ezek csörögnek, amikor a hangszert rázzák.
A régészek két színes faszobrot is találtak, amely Ízisz és Nebethet istennőket gyászolóként ábrázolja
(általában együtt ábrázolják őket, amint vigyáznak a halott Oziriszre), valamint egy temetkezési helyet, amelyet Krisztus előtt 1500 körül építhettek és olyan felajánlásokat helyeztek bele, mint nyakláncokat, karkötőket, fülbevalókat és még egy bronz tükröt is.
Az ásatások során a szakemberek több temetkezési üreget is azonosítottak, amelyekből színes fa szarkofágok kerültek elő Egyiptom késői időszakából (Krisztus előtt 525-332)
– írja a HeritageDaily online tudományos portál. – Úgy tűnik, hogy a szarkofágokat nem zavarták meg a sírrablók, így még mindig rejtenek maradványokat és különféle dísztárgyakat.
A csapat egy darab papiruszra is rábukkant az egyik szarkofágban, amely szerintük a halottak könyvéből való lehet. Az ókori egyiptomi temetési szöveg „varázsigékből" állt, és az volt a célja, hogy segítse a halottakat az alvilágon átkelni, a túlvilágra való utazásban. A szöveg most a Tahri Egyiptomi Múzeumba került megőrzésre, ahol a tudósok lefordítják az azon található hieroglifákat is.