A kilégzési csúcsáramlás (PEF) mérésére szolgáló hordozható eszközöket Martin Wright alkalmazta először 1959-ben, és a PEF ma már széles körben elfogadott a tüdőfunkció független mérőeszközeként. A betegek egyszerűen és megbízhatóan rögzíthetik a PEF-et, technikailag képzett személyzet segítsége nélkül. Erre korábban még csak egy módon volt lehetőség: egy egyszerű műanyag eszközbe fújva meghatározták, hogy a mért légzésfunkciós érték, a legjobb légzésfunkciós értékhez képest csökkent-e és mennyivel, és így a piros, sárga vagy zöld színnel jelölt zónába esik. A továbbiakban a betegnek eszerint kellett eljárnia otthonában, az asztma akciótervben megadott módon, például soron kívül rohamoldót használnia.
A digitális egészségügyi technológiák fejlődésével azonban már elérhető az az okostelefonra letölthető, online kezelőfelülettel működő otthoni légzésfunkciós eszköz, mely még széleskörűbb mérést tesz lehetővé – a PEF mellett mutatja az FVC, FEV1, FVC/FEV1, FEF 25, FEV 75 értékeket is - és távkonzultációban is használható. Így akár az aktuálisan mért adatok alapján, a kezelőorvos rövid időn belül javaslatot tehet a kezelés megváltoztatására. Az otthoni légzésfunkciós eszközökhöz elérhető applikáció segítségével az adatok tárolása és küldése is megoldott.
A mért objektiv adatok és ezek összehasonlítása a korábbi értékekkel -tehát a változás irányának és mértékének ismerete segíthet az orvosnak eldönteni, hogy szükséges-e változtatni a gyógyszerelésen, vagy más irányba kell vizsgálódni, mert például a magas pollenkoncentráció, kezdődő légúti betegség okozza a nehézlégzést, köhögést.
Dr. Potecz Györgyi elmondta, hogy a rendszeres mérés az orvosoknak és a betegeknek egyaránt segítséget nyújt az asztma kezelésében. Azáltal, hogy segítik a betegség változásait és a kezelésre adott válasznak a nyomon követését, az otthoni légzésfunkciós eszközök lehetővé teszik a korai beavatkozást az asztma romlása során, elkerülve ezzel a szükségtelen kórházi kezelést.
(Forrás: Tüdőközpont
www.tudokozpont.hu)