Régészek tárják fel a bakonybéli bencés monostor középkori emlékeit

Szent István a Képes krónika illusztrálásban

A geofizikai felmérést követően régészeti kutatás kezdődött a Szent István alapította bakonybéli bencés monostor középkori előzményeinek feltárására. Az első fázis során a régészek a monostor kertjében nyitottak szelvényeket, ahol a középkori szerzetesek tárgyi hagyatékaként többek között különböző edénytöredékeket és egy gótikus minusculával díszített, 15-16. századi könyvcsatot is találtak.

A bakonybéli ásatás a - Szentek – Monostorok - Királyok kutatási program része

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) támogatásával indított - Szentek -Monostorok – Királyok kutatási program keretében folyó projekt az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) szervezésében valósul meg.

Szent István a Képes krónika illusztrálásban Forrás: Wkimedia Commons /Kálti Márk

Az ásatást Nagy Szabolcs Balázs, az ELTE BTK Régészettudományi Intézet középkorral foglalkozó régésze vezeti. A monostor szerzetesi közössége által is támogatott ásatás első, a monostor kertjében zajló fázisa a tervek szerint május végéig tart. Az ELKH csütörtöki közleménye szerint az április óta folyó terepmunkában tapasztalt technikusok, egyetemi hallgatók és a Laczkó Dezső Múzeum önkéntesei is részt vesznek.

Bakonybél látképe Fotó: Polyák Attila - Origo

A régészek a 18. században épült rendház déli udvarán nyitottak szelvényeket,

ahol az új- és modern kori csatornák, közművek és tereprendezések rengetegéből már szépen kibontakoztak a nagy múltú monostor maradványai. A török hódoltság ideje után visszatérő szerzetesek kezdetben sikertelenül keresték a középkori romokat az erdő által visszahódított területen, és csak 1695-től lehetett megkezdeni a romok közvetlen környezetének kitisztítását.

A 18. századi barokk stílusban újjáépült bakonybéli bencés rendház napjainkban Forrás: Wikimedia Commons/Attila Terbócs

Ebből az időszakból származhatnak az ásatás során előkerült legkorábbi, de már a hódoltság utáni éremleletek is. Szintén az újjászerveződő bencés közösség korai emlékei közé sorolható az a habarcskeverő láda, melynek falenyomatos maradványai viszonylag ép állapotban kerültek elő.

Élénk kolostori élet folyhatott itt a középkorban

A beszámoló szerint a szelvényekben az újkori rétegek alatt feltárt középkori falakból egy meglehetősen összetett kép rajzolódik ki.

Ezek - méreteiknél fogva - nagyrészt emeletes épületek maradványai lehetnek,

az előkerült fehér vakolatdarabkák, illetve egy kőből faragott ablakkeret töredékei lakó- vagy gazdasági épületekre utalhatnak. Az épületrészletek eredeti szerepét a kutatás jelenlegi fázisában még nem lehet véglegesen meghatározni, ugyanakkor a középkori templom valószínűleg északabbra, a mai épületegyüttes alatt állhatott.

A feltárás helyszíne Forrás: Bölcsészettudományi Kutatóközpont

A kutatás során az is bizonyossá vált, hogy az eltérő kialakítású, részben egymást is metsző falmaradványok legalább négy különböző építési periódust vagy fázist mutatnak, ami egyértelműen igazolja, hogy a területet már a török hódoltság előtt intenzíven használták.

A bakonybéli bencés apátság madártávlati képe Forrás: Pannonhalmi Főapátság

A középkori szerzetesek tárgyi hagyatékaként különböző edénytöredékek és egyéb kisleletek mellett egy gótikus minusculával díszített, 15-16. századi könyvcsatot is találtak. A középkort megelőző megtelepedés emlékei közé sorolható többek között néhány őskori és egyéb korból származó edénytöredék, egy római érem és egy késő avar kisszíjvég.

A Borostyánkő-remetebarlangot is feltárják

Az ELKH pénzügyi támogatásával megvalósuló programnak három pillére van, ezek közül kettő Bakonybélhez kötődik. A monostor középkori építéstörténetének kutatása mellett május közepétől megkezdődött a Bakonybél-Szentkút lelőhely - az úgynevezett Borostyánkő - remetebarlangjának feltárása is.

Középkori leletek a feltárásról Forrás: Bölcsészettudományi Kutatóközpont

A lelőhelyen korábban egy kápolna állhatott,

amelyet a feltételezetten Szent Gellért által is lakott remetelak helyén emeltek.

A projekt harmadik részeként folytatják a Tihanyi Bencés Apátság területén tavaly megkezdett kutatást.

A tihanyi bencés apátság épületegyüttese, amelynek altemplomába temették el az apátság alapítóját, I. András királyt Forrás: Elter Tamás

Szovák Kornél, a BTK Moravcsik Gyula Intézet igazgatójának vezetésével és Mende Balázs Gusztáv, a BTK Archeogenomikai Intézet igazgatóhelyettese, tudományos főmunkatársa koordinálásával sor kerül a tihanyi barátlakások területének régészeti terepbejárására és geofizikai kutatására, továbbá megtörténik a teljes Tihanyi-félsziget felmérése LIDAR-technológiával - írják a közleményben.

(Forrás: MTI)