Biztos benne, hogy elég gyakran cseréli az ágyneműjét?

A világ legkreatívabb elméi szerint a kreativitás fellendítéséhez alapvetően fel kell ébrednünk

Életünk közel egyharmadát az ágyban töltjük, de a kutatások szerint úgy tűnik, hogy mégsem alkalmazzuk ennek kapcsán azt a fajta tisztasági szintet, mint mondjuk a fürdőszobánkban vagy a konyhánkban.

Egy több tanulmány, köztük a The Independent által összegyűjtött felmérés adatai szerint nem cseréljük elég gyakran az ágyneműnket. Az adatlapot kitöltő, egyedülálló férfi résztvevők csaknem fele például csak négy hónap elteltével mossa ki az ágyneműt az Egyesült Királyságban. Az úgynevezett YouGov korábbi felmérése szerint a leggyakoribbnak a kéthetenkénti lepedőmosás számít, ami felkeltette a szakemberek érdeklődését, akik feltették a kérdést: milyen gyakran kell tudományos alapon kimosni az ágyneműt?

Ahogy arra a szakemberek rámutattak, minél több időt töltünk ugyanabban az ágyneműben, olyanok leszünk, mint „egy nagy pirítós fahéjas zsemle".

Ez azt jelenti, hogy idővel egyre könnyebben alakul át az alvási környezetünk a tudósok által „ideális gombakultúra tápközegnek" nevezett állapottá. A testhőnk és az évente ágyba szivárgó, több tíz liter izzadság együtt a mikrobák paradicsomi környezetét teremti meg.

A szakemberek szerint hetente érdemes cserélni az ágyneműhuzatot Forrás: Pinterest

Ezek a mikrobák kis számban talán nem annyira zavarók, de az idő múlásával egyre nagyobb problémát okoznak

– mondta Philip Tierno, a New York-i Egyetem mikrobiológusa az IFL Science online tudományos portálnak. – Ezért azt javasoljuk, hogy hetente mossuk ki az ágyneműt.

A Journal of Allergy and Clinical Immunology folyóiratban publikált kutatás a bútoroknak, többek között az ágyaknak az „allergéntárolók" elbűvölő becenevet adták annak leírására, ahogyan a kiváltó anyagok felhalmozódhatnak bennük. Ezek közé tartozik az állati szőr, a virágpor, az atkák törmeléke és az ürüléke.

Az allergének felhalmozódása pedig növelheti az allergiával összefüggő betegségek, például az asztma kialakulásának valószínűségét.

Ha a lepedőket három hétig vagy tovább „pácolódni" hagyjuk, megnő annak a valószínűsége, hogy a paplanban megtelepednek a káros baktériumok, köztük a Staphylococcus aureus, amely a pattanásoktól a tüdőgyulladásig bármit okozhat. Az E. coli egy másik gyakori „tettes", amely vizelet- vagy mellkasi fertőzést válthat ki.

A poratkák is gyakori „ágybarátok", amelyek elsődleges táplálékát a lakótereken belül az ember elhalt, lehullt hámsejtjei jelentik.