Tizennyolcadik századi tömegsírt tártak fel a régészek

Holland régészek egy 18. századi tömegsírt tártak fel Vianenben. A sírban egy tábori kórházban elhunyt brit katonák maradványai voltak.

A tömegsírt 2020 novemberében fedezték fel a holland város ősi falainál. A maradványokat April Pijpelnik törvényszéki antropológus vizsgálta meg. Megállapítása szerint a sírba négy kivétellel férfiakat temetettek, akik főleg Anglia déli részéről származtak.

"Nagy valószínűséggel ezek a fiatalemberek a franciák ellen jöttek harcolni" - mondta el a BBC hírportáljának, hozzátéve, hogy a katonák a tábori kórház rossz higiéniai viszonyai miatt veszthették életüket.

Eleinte úgy vélték, a csatában szerzett sérüléseikbe haltak bele, de a vizsgálat kiderítette, hogy 85 százalékuk valamilyen fertőzést kapott, miközben a harcmezőn szerzett sebeik szinte teljesen begyógyultak - magyarázta a tudós.

Hat csontvázból vettek mintát, és az izotópos elemzés azt mutatta ki, hogy egyikük Anglia déli részéről, feltehetően Cornwallból érkezett, egy másikuk Cornwall déli részéről, egy harmadik pedig angol városi környezetből. Két további maradvány olyan emberé volt, aki Hollandia területén élt ugyan, de angol ősei lehettek. Több katona Németországból származott.

A sebesült katonákat a vianeni Batestein vár tábori kórházában ápolták. Mivel tömegsírban feküdtek, és mind ugyanolyan körülmények között haltak meg, a hat maradvány vizsgálata elegendő volt - mondta Hans Veenstra, a kutatáson dolgozó régész.

A 18. században a térségben két háború dúlt, de csak az egyikben harcoltak brit katonák: az 1793. és 1795. közötti háborúban, amely az első koalíciós háború része volt, és a forradalom utáni Franciaország és több európai hatalom, köztük az Egyesült Királyság, Oroszország, Poroszország, Spanyolország, Hollandia és Ausztria között zajlott.

Vianen környékén a Hessenből és Hanoverből érkezett német katonák együtt harcoltak az angolokkal.

A tömegsírban talált csontok mind az 1790-es évekből származnak. A brit katonákat a tömegsírtól nem messze kezelték, és a kutatók szerint a szűkös tábori körülmények miatt csökkent a bakteriális fertőzésekkel szembeni ellenálló képességük.

A felnőtt áldozatok átlagéletkora 26 év körüli volt, bár az elhunytak között akadtak tizenévesek is. Körülbelül 60 százalékuknál egy vagy több fertőzés nyomait mutatták ki, amelyeket a pneumococcus baktérium okozott.

Veenstra szerint a kutatás segített a korabeli történelem hiányzó darabjainak megértésében. Mint hozzáfűzte: "a történelemkönyvek általában a hadseregről, tábornokokról, királyokról, királynőkről szólnak, sohasem az egyszerű emberekről, akik a piszkos munkát végzik. Ez a feltárás azért is nagyon érdekes, mivel rávilágít, hogy ezek a katonák szegénységben nőttek fel, sok éhezés és munka közepette, és a nehéz munka a hátukon már nyomot hagyott".