A vad hegyek és az azúrkék tenger birodalma: Montenegró
A Kotori-öböl messze benyúlik a hegyek közé
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Montenegró, a vitatott jogállású Koszovót leszámítva a Balkán-félsziget legkisebb állama. A „fekete hegyek" országa kis területe ellenére is rendkívül sok látnivalót kínál a csodálatos szépségű mediterrán tengerparttól kezdve az alpesi jellegű havasi rétek világáig bezárólag. Montenegró több „leggel" is büszkélkedhet, így többek között itt található Európa legmélyebb kanyonja, valamint legnagyobb borászata, továbbá az Adriai-tenger keleti partvidékének leghosszabb homokos strandja. Montenegró kulturális, természeti és turisztikai értékeinek felfedezése feledhetetlen élményt kínál minden ide utazó számára.
Kis ország, gazdag és változatos történelmi múlttal
Montenegró, a helyiek nyelvén Crna Gora igen hosszú múltra visszanéző dél-európai állam, amely jelenlegi 625 ezer fős lakosságával és 13 812 km2 kiterjedésű területével a Balkán-félsziget legkisebb országának számít. (A területileg kisebb és Szerbiától egyoldalúan különvált Koszovó szuverenitását számos ország nem ismeri el.) A Római Birodalom idején illír törzsek lakták, a korai középkorban pedig három fejedelemség osztozott a területén.
Az országot egészen a 15. századig Zetának hívták, és csak e század végétől kezdték Montenegró néven emlegetni a krónikák.
A Velencei Köztársaság több évszázadon át erős kulturális és politikai befolyást gyakorolt az országra,
amely a 16. századtól oszmán megszállás alá került. Az ország legnagyobb részét kitevő és a török hódításig lényegében lakatlan magashegységi régiót a félhold uralma idején népesítették be a büszke és szabadságszerető montenegróiak.
A Dinári-hegység járhatatlan vad hegyeit a török katonaság nem tudta meghódítani, és képtelen volt uralma alá hajtani a hegylakóvá lett crnagoracokat. Ezekben az időkben alakult ki a gyönyörű és színpompás montenegrói népviselet is.
A hegylakók élénk színű ruházata ugyanis egyfajta tiltakozás volt a török megszállók ellen,
akik a tengerparti sávban az uralmuk alá hajtott „rájáknak" (alattvalóknak) megtiltották a színes viselet hordását. A 17. század végi visszafoglaló háborúk után Montenegró a Petrović-Njegoš ház uralma alatt nyerte vissza a függetlenségét.
Az 1876-ban kitört orosz-török háborút lezáró 1878-as berlini kongresszuson az európai nagyhatalmak is elismerték Montenegró önállóságát, amely 1910-től lett királyság. A montenegrói tengerpart feletti fennhatóságot azonban egészen a Kotori-öbölig az Osztrák-Magyar Monarchia szerezte meg.
Az osztrák-magyar haditengerészet cirkálókból és úgynevezett predrednought csatahajókból álló 5. flottájának Kotor ( régen Cattaro) volt az anyakikötője, amely Póla ( ma Pula) és Zára ( ma Zadar) mellett a Monrachia egyik legfontosabb haditengerészeti bázisának számított.
Ennek az időszaknak van egy magyar történelmi vonatkozása is; 1917. május 14-én a késő esti órákban a kotori hadikikötőből futott ki Horthy Miklós sorhajókapitány parancsnoksága alatt az a három gyorscirkálóból álló támadókötelék, amely másnap hajnalban fényes győzelmet aratott az Otrantói-szorost ellenőrző és túlerőben lévő antant flottacsoportosítás felett. Az első vilgáháború után Montenegró az 1918-ban kikiáltott Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, a későbbi Jugoszlávia tagállama lett.
Jugoszlávia 1991-ben történt széthullása után az ország még másfél évtizedig a Szerb-Montenegrói Államszövetségben maradt,
de 2006 májusában, az önállóságról megtartott referendum után ismét szuverén állammá vált.
Montenegró 2010-től az Európai Unió hivatalos tagjelöltje, 2017-től pedig az észak-atlanti védelmi szövetség, a NATO teljes jogú tagjának számít.
A önállóság kikiáltása óta eltelt másfél évtizedben az ország rendkívül sokat fejlődött, és a modern idegenforgalmi infrastruktúrának köszönhetően az Adriai-tenger menti turizmus egyik kedvelt, igen dinamikusan fejlődő szereplőjévé vált.
A pálmafáktól a nyári hómezők és a havasi rétek világáig
Montenegró területének legnagyobb része hegyvidék. A legmagasabb montenegrói hegycsúcs, a 2534 méterre nyúló Zla kolata délen, az Albán Alpokban található közvetlenül az albán - montenegrói határon.
Az ország északi részén fekvő Durmitor Nemzeti Park területén pedig a Dinári-hegység legmagasabb csúcsai nyúlnak az ég felé, köztük a 2523 méter magas Bobotov Kuk, de a hóhatárt meghaladó 2000 méternél magasabb csúcsok sem számítanak ritkának itt, sem pedig a festői szépségű Piva Természetvédelmi Területen.
A Durmitor azonban nemcsak a magas hegyeiről híres, hanem Európa legmélyebb folyókanyonjáról, az 1300 méter mély Taráról, a vadvízi evezősök népszerű terepéről is. (A Tara-kanyonnál csak egyetlen mélyebb szurdokvölgy ismert a Földön, az észak-amerikai Grand-kanyon.)
Az átlagosan 1700 méter magas hegyvonulatot a szubalpin éghajlat jellemzi.
Mivel az ország kis területű, egészen különleges élményt jelent a forró, pálmafákkal és délszaki növényzettel borított mediterrán tengerparti sávból egy-két órás autós kirándulással eljutni a havasi rétek, és a még nyáron is hómezőkkel tarkított égbenyúló hegycsúcsok hűvös birodalmába.
A tengerparti sávhoz közelebb fekvő Piva az összes népszerű adriai nyaralóhelyről, Herceg Noviból, Budvából, vagy Kotorból viszonylag egyszerűen elérhető.
A hegyvidéki kirándulás egyaránt megejthető saját gépkocsival, vagy pedig helyben befizetett fakultatív programként. A saját személygépkocsival érkező turisták számára is sokkal jobban ajánlott azonban, ha egy tapasztalt montenegrói sofőr vezette kisbusszal vágnak neki a vadregényes felfedezőútnak.
A rendkívül keskeny, hajtűkanyarokkal tűzdelt és beláthatatlanul mély szakadékokkal övezett hegyi szerpentineken való közlekedés ugyanis nem éppen a városi forgalomhoz szokott úrvezetőknek való kaland.
A rutinos montenegrói hivatásos hegyi sofőrök kezében sokkal nagyobb biztonságban érezhetjük magunkat, miközben gondtalanul gyönyörködhetünk a vad, karsztos hegyek káprázatos látványában. A Piva Természetvédelmi Terület egyik fő atrakciója a 80 -100 méter átlagmélységű, de helyenként akár a 200 méteres vízmélységet is elérő kristálytiszta, és festői hegyek között kanyargó mélykék Piva-tó.
A tó kitűnő vízminőségére jellemző, hogy akár ihatunk is belőle.
A Piva, noha nem látszik rajta, de valójában mesterséges tó, amelyet egy 1970-ben épített 200 méter magas duzasztógáttal hoztak létre. ( Ez egyébként Európa legmagasabb duzzasztógátja.) A Piva-tó kanyonja 900 méter mély, amelyet mindkét oldalról hatalmas hegyek öveznek. A tó felfedezéséhez érdemes a helyi hajósok szolgáltatásait igénybe venni, akik kis, de kényelmes csónakjaikkal körbevezetnek bennünket a gyönyörű tavon.
Akik komolyabb kalandra vágynak, azok egy ideiglenes kikötést követően felmászhatnak a sziklás tópart fölé magasodó hatalmas barlanghoz is. A tó fölé emelekdő fennsíkról csodálatos panoráma nyílik a környező havas hegycsúcsokra, és a mélyben kanyargó kobaltkék vizű szurdokra.
A lankás havasi réteket különleges szubalpin növényzet, hidegtűrő törpefenyők, cserjék és pompás színű havasi virágok ékesítik.
„Hol esténként ringató tengerről dalolnak altatót"
A „fekete hegyek országának" számos látványossága közül kétség kívül az Adriai-tenger montenegrói partszakasza rendelkezik az egyik legnagyobb vonzerővel. A tengerpartot csaknem végig magas hegyek övezik, amelyek meredeken ereszkednek alá a kék és a türkiz megannyi színárnyalatában játszó Adria víztömegébe. A parti síkság keskeny, amely sziklás falakkal és festői öblökkel tagolt.
A valamivel több mint 293 kilométer hosszú montengrói partvidék csak kevés szigettel rendelkezik, ezért a hasonlóságok ellenére is más látványt nyújt, mint az Adria szigettenger jellegű horvátországi partszakasza.
Az Adriai-tenger a montenegrói partok előtt éri el a legnagyobb mélységét, 1235 méteres vízmélységgel. Noha a kelet-adriai parvidékhez hasonlóan a montenegrói partszakasz is legnagyobb részt sziklás, de érdemes tudni, hogy mindezek ellenére Montenegró büszkélkedhet a leghosszabb, 13 kilométeres egybefüggő finom homokos stranddal.
A tengerparti turizmus fellegvárai a Kotori-öböl bejáratánál fekvő Herceg Novi, továbbá a szárazföldbe 30 kilométer hosszan benyúló fjordszerű öböl névadója Kotor, amelynek festői óvárosa a UNESCO világörökség része, valamint az öböl nyugati oldalán fekvő Tivat, ami a nemrég kiépített, és Monetengró Monte Carlójaként is emlegetett luxus jachtkikötőnek, Porto Monetengrónak valamint saját repülőterének köszönhetően vált különösen népszerű nyaralóhellyé.
A montenegrói tengerpart legfelkapottabb üdülőközpontja kétség kívül Budva, amely a tengerbe benyúló félszigeten álló hamisítatlanul olaszos hangulatú óvárosával, valamint a Riviérára emlékeztető modern luxusszállodáival jelenleg a legnépszerűbb montenegrói nyaralóvárosnak számít.
Azoknak, akik a nyüzsgés helyett jobban vonzódnak a vadregényes tengerpart mediterrán nyugalmához, kitűnő célpont lehet a tengerből kiemelkedő meredek sziklafalak övezte öböl mentén fekvő festői Petrovac.
Főleg a kisgyermekes családok számára jelenthet különös vonzerőt az albán határ közvetlen közelében fekvő és az elmúlt években erőteljesen fejlesztett Ulcinj, ami a hosszan elnyúló, rendkívül finom homokkal borított strandjának köszönhetően számít egyre népszerűbb célpontnak.
A tenger májustól szeptember végéig kellemesen melegnek számít,
a július végi hőmérsékleti maximum idején akár a 26 -28 Celsius fokot is elérheti a felszíni vízhőmérséklet.
A tengerparti sáv mediterrán éghajlatú, amit a számunkra egzotikus növényzet is jól bizonyít. Datolya és legyezőpálmák, olajfák, ciprusok, cédrusok, óriási fikuszok, agávék, fa méretű színpompás leanderek, és más örökzöldek övezik a partvidéket.
A meleg éghajlatnak köszönhetően beérik itt a narancs és a citrom, a füge valamint a gránátalma pedig közönségesnek számít. A kitűnő adottságoknak köszönhetően igen erőteljesen fejlődik a jacht és a vitorlás-, valamint a búvárturizmus is.
A búvárkodás szerelmeseinek a kristálytiszta víz, a sziklás zátonyok színpompás élővilága, továbbá a montengrói partoknál fellelhető nagyszámú hajóroncs jelenthet izgalmas merülési programokat.
Pálmafás promenád, Ivo Andrić, és az Adria leghosszabb fjordja
Az Orjen-hegy lábánál és a Kotori-öböl bejáratánál fekvő Herceg Novi az észak-montenegrói tengerpart riviérája, európai hírű nyaralóhely. A települést I. Tvrtko bosnyák király alapította 1382-ben, és ő nevezte el új (novi) városnak. A városalapító emlékét a tengerparti sétányon felállított hatalmas királyszobor őrzi.
Herceg Novi egyik fő attrakciója az öt kilométer hosszú Pet Danica sétány, amely az óvárostól egészen a Herceg Novival határos Igalóig kíséri a tengerpartot.
A strandokkal és délszaki növényzettel övezett sétányon egymást érik az éttermek, a kávézók és a teraszok, amelyekről pompás kilátás nyílik az északi városrészre, valamint a Kotori-öböl bejáratára. A sétányról a történelmi óvárosba a Pet Danica fölé magasodó 16. századi erőd melletti lépcsősoron juthatunk be.
Az óváros központja a Fő-tér, itt áll a híres, erődszerű óratorony, a Sat Kula. Egykori török dzsámi helyén emelték 1856-ban a Szent arkangyalok-templomát, ahol a város féltett ereklyéjét, a török hódoltság alóli felszabadulás emlékére festett Szűz Mária portrét őrzik. Az óváros sikátorai hamisítatlan mediterrán hangulatot árasztanak.
Herceg Noviban számos szálláslehetőség közül lehet válogatni, a luxusigényektől kezdve a kisebb pénzű átlagturista számára is megfizethető szálláshelyekig bezárólag.
Nem véletlen, hogy a Herceg Noviba érkező magyar utazók egyik különösen kedvelt célpontja a saját tengerparti stranddal rendelkező négycsillagos Sun Resort szállodakomplexum, amely a magyar Hunguest Hotel szállodalánc tulajdonában áll, ezért itt a személyzet egy része is magyarul beszél.
Közveltelnül a szálloda szomszédságában áll a világhírű bosnyák származású Nobel-díjas író, Ivo Andrić villája, ahol a „Híd a Drinán" szerzője több évet töltött el, és ami ma emlékmúzeumként funkcionál.
Herceg Novi különösen alkalmas a tágabb környék felfedezését célzó csillagtúrák központjának,
ahonnan Kotor és Budva is jól megközelíthető. A környék legfőbb természeti és kulturális látványossága természetesen maga az öböl.
A „Boka kotorska" vagy a „Bocche di Cattaro" kanyonja eredetileg egy folyóvölgy volt, amit nagyjából 10 ezer éve öntött el a tenger.
Ez az adriai tengermellék leghosszabb öble,
amelynek legkeskenyebb része mindössze 300 méter széles, a legnagyobb szélességénél viszont már hét kilométerre tágul ki. Az öböl legmélyebb pontja 60 méter, az átlagmélysége pedig 27 méter körüli.
A magas hegyekkel övezett mélykéken kanyargó öböl varázslatos látvány. Az öböl belsejében két apró sziget fekszik szorosan egymás mellett, a Gospa od Skrpelja, vagyis a Szirti Madonna szigete, amelyen egy ősi templom áll, valamint a Szent György-sziget, amit bencés szerzeteskolónia lakja.
A Kotor városa fölé magasodó Lovcen hegység csakem 1400 méter magas kilátópontjáról fenséges panoráma nyílik az öbölre, valamint nyugati irányban az Adriai-tenger nyílt, valószínűtlenül kék víztömegére.
Velencei emlékek, és egykori kalózfészekből lett modern üdülőparadicsom
Montenegró legnagyobb adriai települése Budva, az ország egyik legfontosabb turisztikai metropolisza. A nagyjából 19 ezer lakossal rendelkező város lélekszáma nyáron, a turisztikai szezon idején a nyaralókkal együtt meghaladja a százezer főt. A hegyekkel övezett hosszan elnyúló öböl metén fekvő település magja, az óváros, egy kicsiny félszigeten fekszik, amit a középkori városfal ölel körül.
A város rendkívül hosszú múltra tekint vissza, a legenda szerint Ageron föníciai király fia, Cadmus alapította. Még ha ennek vitatható is a valóságalapja, az viszont bizonyos, hogy az ókorban görög telepesek voltak Budva első lakói. Budva több mint 300 évig a Velencei Köztársaság fennhatósága alá tartozott, az erős olasz hatás pedig mind a mai napig érezhető a városon.
A műemléki városmagot – amely túlélte a történelem viszontagságait – az 1979-es nagy földrengés idején komoly károk érték, és csaknem egy évtizedet vett igénybe, amíg sikerült helyreállítani az óváros eredeti pompáját. Az antik városmag legősibb épülete a 7. században emelt Szent János templom, amit később részben gótikus, részben pedig reneszánsz stílusban építettek át.
Hasonlóan ősi építménynek számít a 840-ben létesített Szent Mária bencés apátsági monostor is, ami ma komolyzenei koncerteknek és képzőművészeti kiállításoknak ad otthont.
Az óváros fényesre koptatott kövezetű sikátorain sétálgatva a zsalus ablakok, a keskeny utcák, a leanderek és a száradó ruhák látványa Dél-Olaszországot juttahatják a látogató eszébe. A lakóépületek között egy-egy barokk sítlusú velencei palota is megbújik. A házak földszintjén mindenütt apró ajándékboltok, fagylaltozók és kávézók várják a látogatókat, néhány egészen kiváló étterem társaságában.
A várost körülvevő hegyoldalakat mindenhol modern szállodák ékesítik. Budva az elmúlt két évtized fejlesztéseinek köszönhetően európai színvonalú nyarlóvárossá vált. Budva egyik legfőbb vonzerejét a 35 strand jelenti, amelyek közül nyolc rendelkezik a legmagasabb minőséget jelentő Kék zászló minősítéssel. Külön látványosság az óváros közelében fekvő marina, a jachtkikötő, amit éttermek és teraszok öveznek.
Az étteremi kínálatban természetesen a „frutti di mare" a tengeri étkek viszik a prímet, a feketekagylótól és az osztrigától kezdve, a különféle módon elkészített és ízesített halakon át a polipsalátáig és a kardhal steakig bezárólag. A Budvától délre fekvő varázslatos apró félszigetet, Sveti Stefant még a jugoszláv időkben, az 1960-as években alakították át szállodakomplexummá.
Az egykori apró halászfaluból kialakított zárt luxusüdülőben olyen hírességek is megfordultak, mint Gina Lollobrigida, Jacquline Kennedy, vagy legutóbb a világhírű szerb teniszlegenda, Novak Djokovic, aki itt tartotta meg az esküvőjét.
A montenegrói tengerpart egyik legkülönlegesebb szakasza az a valamivel több, mint 13 kilométer hosszú homokos strand, ami az albán határral szomszédos Ulcnij előtt húzódik. Ulcinj históriája is több, mint érdekes.
1572-ben II. Szelim oszmán szultán algíri kalózokat telepített le itt. Az arab kalózok közel másfél évszázadon át tartották rettegésben a dalmát és az itáliai partvidéket.
Rendszeresen rátámadtak a velencei fűszergályákra, és végigfosztogatták az adriai parti településeket. A kalózuralom idején, a 17. században Ulcinjban működött a legnagyobb rabszolgapiac. A kalózok dúlása csak a török hódoltság megszűnésével ért véget,
de a város lakossága egészen a 20. századig megőrizte sajátos etnikai összetételét,
amelyben berber, arab, sőt, még fekete-afrikai őslakosok is voltak, az egykori kalózvilág emlékeként.
Ulcnijt az elmúlt években kezdték el intenzíven fejleszteni, amire kiváló példa a hosszú, finomhomokos saját stranddal rendelkező Azul Beach Resort.
A mediterrán ligetben, pálmafák, háznagyságú leanderek és örökzöldek között álló minden komforttal felszerelt apartmanok tökéletesen beleillenek a környezetbe.
Kisegyermekes családoknak különösen ideális lehet a hosszú, enyhén lejtő homokos plázs, a saját úszómedencével és parkkal rendelkező apartmanházak, valamint a montenegrói konyhaművészet összes remekét felsorakoztató étterem.
Vadvízi édenkert a karsztos hegyóriások árnyékában
A kis ország természeti látnivalói korántsem merülnek ki az alpesi jellegű magashegységekkel és a mediterrán tengerparttal. A Balkán-félsziget legnagyobb tava, a 368 - 540 négyzetkilométer közti kiterjedésű Shkodrai-tó mintegy 60 százaléka Montenegróhoz tartozik.
(Nagyjából a tó középvonalában húzódik az albán-montenegrói határ, így a tó déli része már albán felségterületnek számít.) A montenegrói szakaszt északról a Dinári-hegység karsztvidéke, délről pedig az Albán Alpok bércei határolják.
A tóvidék északkeleti része Montenegró egyetlen nagyobb, összefüggő sík területe, ami a messzeföldön híres montenegrói szőlőművelés és borkultúra hazája is egyben. A kisebb-nagyobb szigetekkel, valamint jelentős nyíltvízi felülettel is rendelkező tó átlagos mélysége 5-6 méter körüli, a legmélyebb pontja eléri a 60 métert. A Shkodrai-tó a Balatonnál rövidebb ugyan (48 km), viszont az átlag 14 kilométeres szélessége miatt kiterjedt vízfelületnek látszik.
A tó egész területe nemzeti park amely szigorú természetvédelem alatt áll, páratlan állat és növényvilágának köszönhetően. A Shkodra elsősorban a vadvízi madárvilága miatt számít különlegesnek. Közel 270 különféle madárfaj hazája a tó, köztük Európa egyik utolsó borzas pelikán közösségének.
Ehhez hasonlóan gazdag a Shkodrai-tó halfaunája is, mintegy hetven halfajjal.
Külön érdekesség, hogy a tóban nem élnek ragadozó halak.
1987-ben egy, a tudomány számára mindaddig ismeretlen endemikus békafajt is felfedeztek itt; az albán béka ( Rana shqiperica ) sehol másutt nem fordul elő. A vadvízi élővilág iránt érdeklődők, valamint a természetfotósok számára a Shkodrai-tó igazi paradicsomnak számít.
Rendszeresen szerveznek hajókirándulásokat,
amelyekkel a tóvidék háborítatlan részei is elérhetők.
A hajókirándulások kiindulópontja Virpazar, ahol a kikötő melletti éttermekben a tavi halakból készített montenegrói specialitásokat is megízlelhetjük. A kiterjedt nádasok és tündérrózsa-mezők a szigetekkel és a távolban felmagasodó hegyek panorámájával együtt meseszép látványt nyújtanak.
A kis csónakokkal a helyi túravezetők a tó olyan elszeparált területeire is elkaluzolnak, amelyek máshogyan egyszerűen megközelíthetetlenek az utazók számára. A tó vízutánpótlását legnagyobb részt a Morača folyó szolgáltatja.
Páratlan természeti értékei miatt a Shkodrai-tavat 1995-ben felvették a Rámszari egyezmény nemzetközi vadvízi élőhelyek listájára.
Az ország méretei miatt mindezek a látnivalók akár egyetlen hétig tartó nyaraláson is meglátogathatóak.
A barátságos és vendégszerető montenegróiak pedig jó szívvel és őszintén mondják minden, a hazájukat meglátogató utzónak; hogy „Dobro dosli", vagyis jó pihenést!
(A cikk megírását a Montenegrói Turisztikai Hivatal és a Trip & Travel Ltd. támogatta.)
origo.hu
Andrei Mangra botránya folytatódik: egy boltban is balhézott a táncos
origo.hu
Alpesi cunami söpörte el az osztrák községet
borsonline.hu
Itt az újabb Andrei Mangra botrány! Egy boltban balhézott a táncos
vg.hu
Vérfürdő az indiai tőzsdén: Adaniék elbukták a magyar devizatartalék 60 százalékát
ripost.hu
Kőkemény műveltségi teszt: ha 7-re helyesen válaszolsz, már átlagon felüli vagy!
vg.hu
Fordulat: Karácsony Gergely döntött a főpolgármester-helyettesekről – óriási meglepetés Budapesten
origo.hu
Air fryer: aggasztó dolog derült ki a népszerű eszközről
nemzetisport.hu
A KTE tulajdonosa közölte, nem csak a gyenge eredmények miatt mentették fel Szabó Istvánt
origo.hu
Döntő lépésre szánta el magát Putyin
origo.hu
Vastagbélrák szűrése: kiderült, mennyire hatékony a vérteszt
origo.hu
Mutatjuk, hol kell előkészíteni a hólapátot, több centi hó is eshet
origo.hu
