A temetkezések egy természetes halmon helyezkednek el, amely a hispánok előtti időkben védettséget biztosíthatott az árvíz ellen. Hispania volt az a név, melyen a rómaiak ismerték a teljes Ibériai-félszigetet (a mai Portugália, Spanyolország, Andorra és Gibraltár területét).
A halom felszínét döngölt kagylótörmelék és egykori építmények maradványainak nyomai borítják,
míg a domb padlószintje alatt temetkezési nyughelyekre és Aztatlán-kultúrához köthető stílusú üvegekre, valamint 900-1200 között készült agyagtöredékekre is bukkantak a kutatók.
A lelőhely körülbelül időszámítás szerint 900-ból származik, a korszakban a régió a legmagasabb szintű társadalmi, gazdasági és politikai fejlődést ért el
– mondta Alfonso Grave Tirado, az INAH Sinaloa Központ régésze a HeritageDaily online tudományos portálnak.
A csapat három teljes kerámiaedényt, 900-1200 között készült agyagtöredékeket, illetve valamint rossz állapotban lévő emberi csontmaradványokat is feltárt.
Mazatlán kikötőjében eddig nem több, mint tíz régészeti lelőhelyet regisztráltak a tudósok.
Az INAH kutatói ezért most megállapodásra törekedtek Mazatlán önkormányzatával a lelőhely védelmére és a további ásatások elvégzésének biztosítására.