A sikeres vállalkozó, aki az első hűtőgépet tervezte

Carl Von Linde találmányai és fejlesztései fizika , kémia és mérnöki tudományok számos területén ösztönözték a fejlődést

Száznyolcvan éve, 1842. június 11-én született Carl von Linde, az első hűtőgép tervezője, az otthoni hűtőgépek többsége ma is az általa feltalált elven működik. Alapítója volt a ma Linde plc nek , a világ legnagyobb ipari gázipari vállalatának és elindította az ipari gázok ellátási láncának, mint nyereséges üzletágnak a létrehozását. Lindét 1897-ben lovaggá ütötték Ritter von Linde néven.

Harmincévesen a gépészmérnöki tanszék professzorának nevezték ki

Carl Paul Gottfried Linde az észak-bajorországi Berndorfban született, egy lutheránus lelkész kilenc gyermeke közül harmadikként, de már Kemptenben nőtt fel. Az öt fiú közül egyedül ő járt középiskolába, a kempteni gimnázium ma az ő nevét viseli.

Érdeklődése a mérnöki tanulmányok iránt a város gyapotfonó üzemében tett gyakori látogatásai során ébredt föl benne.

Felsőfokú tanulmányait a zürichi politechnikumban kezdte, de három év után, 1864-ben kicsapták és Zürich kantonból is kiutasították, mert kiállt az igazgató szigora ellen tüntető diáktársai mellett. Megjegyzendő, hogy magán a demonstráción egyébként nem vett részt. Gépészettanára gyakornoki állást szerzett neki egy bajor gyapotüzemben, onnan nemsokára Berlinbe ment, hogy – szintén tanárai ajánlásával – a kor második legnagyobb gőzmozdonygyára, a Borsig vállalat mérnökirodájában dolgozzon tervezőként.

A müncheni Georg Krauss-féle mozdonygyárban vállalt munkát Forrás: Wikimedia Commons

Carl Paul Gottfried Linde egy év múlva, 1866-ban vonzóbbnak találta az újonnan alapított müncheni Georg Krauss-féle mozdonygyár megkeresését, ahová a tervezőiroda vezetőjének hívták.

Még ugyanabban az évben feleségül vette egy fővárosi ügyész leányát, Helene Grimm-et, akitől később hat gyermeke született. Huszonhat évesen rendkívüli oktatói megbízást kapott a müncheni politechnikumban, a későbbi műegyetemen, ahol harmincévesen a gépészmérnöki tanszék professzorának nevezték ki. Ő hozta létre az intézményben Németország első gépészeti laboratóriumát, ahol mások mellett Rudolf Dieselt, a dízelmotor feltalálóját is oktatta.

A mesterséges hűtés alapelvét dolgozta ki

Carl Paul Gottfried Linde karrierje azután ívelt fel, hogy 1871-ben közzétett egy tanulmányt a hűtéstechnikai rendszerek tökéletesítéséről. A mesterséges hűtés általa kidolgozott alapelve az, hogy egy zárt csőrendszerben valamilyen erre megfelelő anyagot különböző nyomással keringetnek. A ciklus során a folyékony halmazállapotú hűtőközeg a hűtőgép belsejében lévő vastag csövekbe kerül, ahol lehűl és elpárolog, miközben hőt von el az élelmiszerektől.

Egy kompresszor ezután a hűtőgép hátulján levő csővezetékbe nyomja a gázt, ahol az leadja a felvett hőt és újra cseppfolyóssá válik, majd a folyamat kezdődik elölről.

Az ételeket többszáz éven át kutak mélyén, vagy vermekben és pincehelyiségekben elhelyezett jégtáblákkal hűtötték, amelyeket a téli időszakban vágtak ki a befagyott folyókból, tavakból. Az első, gyakorlati célokra még alkalmatlan mesterséges hűtőszerkezet a 18. század közepéről származik.

Carl von Linde Forrás: Wikimedia Commons

Az ausztrál James Harrison száz évvel később építette meg hatalmas termet hűtő, légkompresszoros hűtőgépét, amelynek üzemeltetése azonban a jég beszerzésének sokszorosába került, igaz Harrison később egy jégkészítő gépet is épített.

A Linde-féle eljárásra óriási igény mutatkozott, alighogy megjelent tanulmánya, Európa legnagyobb sörfőzdéi kezdtek érdeklődni a technológia iránt. Carl Paul Gottfried Linde eljárását 1873-ban szabadalmaztatta Bajorországban és az egyik sörfőzde tulajdonosával közösen el is készíttette az augsburgi gépgyárral a prototípust. Hűtőgépét először a legnagyobb osztrák sörgyár, a Dreher trieszti üzemében alkalmazták 1876-ban, és az több mint 30 évig működött. A továbbfejlesztett típust dimetil-éter helyett már ammóniával üzemeltette és birodalmi szabadalmat jelentett be rá, kereskedelmi forgalomba ez a változat került.

Jégpályákat is építettek

Mivel találmányát egyre több sörfőzdének és erjesztőüzemnek sikerült eladnia, egyre kevesebb ideje maradt az oktatásra és 1878-ban megvált professzori állásától.

Linde egy év múlva Wiesbadenben saját tőke nélkül, pusztán szabadalmaira alapozva alapította meg a Linde Hűtőgépek részvénytársaságot, a ma is létező gázipari multicég, a dublini székhelyű Linde Kft. elődjét.

A cég terjeszkedésének különösen kedvezett 1883-84 rendkívül enyhe tele, attól kezdve jéggyárakat, sőt, jégpályákat is építettek.

Európában 1890-re ezernél is több Linde-hűtő üzemelt, így a feltaláló újra Münchenbe ment, ahol díjazásáról lemondva visszatért a katedrára.

A hűtőgép milliók életét változtatta meg Forrás: pexels.com

1894-re módszert dolgozott ki a cseppfolyósított levegő nagy mennyiségben történő előállítására,

majd megoldotta a folyékony oxigén és nitrogén szétválasztását is, és több gázgyárat épített.

Szabadalmai:

• CH10704 – 1896. január 31. – Gasverflüssigungs-maschine (Gáz cseppfolyósító gépe)– Svájc
• GB189512528 – 1896. május 16. – Eljárás és berendezés gázok vagy gázkeverékek cseppfolyósítására és hideg előállítására, különösen az oxigén légköri levegőből történő leválasztására – Egyesült Királyság
• US727,650 – 1903. május 12. – Linde oxigéneljárás – USA
• US728,173 – 1903. május 12. – Berendezések Linde oxigéneljáráshoz – USA
• US795,525 – 1905. július 25. – Berendezések Linde oxigén- és nitrogéntechnológiához – USA

A háború után a Linde viszonylag gyorsan magára talált

Carl Paul Gottfried Lindét mérnökegyesületek és akadémiák vették fel tagjaik sorába, díszdoktori címek sorát kapta, 1897-ben kitüntették a Bajor Korona Lovagkeresztje Érdemrenddel és ezzel együtt nemességet is kapott, így neve elé írhatta a von szócskát.

A feltaláló ekkoriban már migrénnel és gyomorfájdalmakkal küzdött, ezért 1895-től minden nyarat a bajor hegyekben töltött, még üzleti ügyeit is csak levelezésében intézte.

Állapota csak azután javult, hogy hatvanéves korától már nem foglalkozott a napi üzlettel, a cég irányításában a felügyelőbizottság elnökeként vett részt. Önéletrajza 1916-ban jelent meg. Linde 1866-ban nősült meg, házasságából hat gyermek született.

Carl Von Linde találmányai és fejlesztései fizika , kémia és mérnöki tudományok számos területén ösztönözték a fejlődést Forrás: Wikimedia Commons

Carl von Linde 92 évesen, 1934. november 16-án halt meg Münchenben, és egy ottani temetőben nyugszik.

A motorfejlesztésben és más iparágakban is egyre aktívabb Linde cég üzemei a második világháborúban súlyos károkat szenvedtek, Németország kettéosztásával a cég elvesztette szabadalmai egy részét is. A háború után a Linde viszonylag gyorsan magára talált, ma is az ipari és egészségügyi gázok legnagyobb gyártója a világon, de emellett számtalan területen nyújt szolgáltatásokat.

A multinacionális vegyipari vállalatóriás éves értékesítési forgalma tavaly 31 milliárd dollár volt, a Linde Magyarországon is jelen van.

(MTVA Sajtóarchívum, Origó)