Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A gyulladásos bélbetegség (IBD) olyan rendellenességek csoportja, mely krónikus gyulladást okoz a belekben. Az állapot bármely korosztályt és nemet érintheti (bár leggyakrabban 15 és 30 éves kor között fordul elő).
A krónikus gyulladásos bélbetegség két állapotot, a Crohn-betegséget és a Colitis ulcerosa-t (fekélyes vastagbélgyulladás) foglalja magában.
A betegség kialakulásában téves immunválasz részeként a bélfal nyiroksejtjei aktiválódnak, gyulladásos mediátorok képződnek, majd felmaródásokkal, illetve fekélyekkel járó lokális szöveti károsodás jön létre. Crohn-betegség esetén a gyomor-bélrendszer bármely részén kialakulhat nem folytonos, szakaszos gyulladás- leggyakrabban azonban a vékonybél utolsó (terminalis ileum) és a vastagbél kezdeti (proximalis colon) szakasza érintett. Colitis ulcerosa-nál a folyamat a vastagbél alsó részén kezdődik (a végbelet mindig érinti), és onnan halad felfelé a gyulladás.
A betegségnek aktív és nyugalmi periódusai (remisszió) vannak, vagyis hol fellángolnak, hol pedig tünetmentessé válnak. Tüneteik hasonlók lehetnek, ezek intenzitása a gyulladás súlyosságától függően változik.
Leggyakoribb tünetek
• hasmenés
• puffadás
• fáradtság
• hasi fájdalom és görcsök
• vér a székletében
• nem szándékos fogyás
A krónikus gyulladásos bélbetegségeket fontos elkülöníteni a hasonló panaszokat okozó IBS-től (irritábilis bél szindróma), ami az emésztőrendszer funkciózavara. Az IBD-vel ellentétben az IBS nem károsítja a beleket, nem okoz gyulladást és nem növeli a vastagbélrák kockázatát. Éppen azért, mert nem okoz semmilyen elváltozást, így nincs olyan diagnosztikus eljárás, képalkotó vizsgálat, mely egyértelműen utalna az állapot meglétére- így az orvos a panaszok alapján állítja fel a diagnózist. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ilyenkor ne lenne szükség vizsgálatokra, hiszen fontos, hogy el lehessen különíteni más, súlyosabb, szövődményeket okozó betegségektől!
A krónikus gyulladásos bélbetegségek diagnosztizálásában fontos szerepet kap a laborvizsgálat, a székletvizsgálat, valamint különböző képalkotó vizsgálatok (UH, CT, MRI), kolonoszkópia, endoszkópos eljárások, valamint a ma már ritkábban alkalmazott kontasztanyagos röntgen vizsgálat.
Fontos, hogy több vizsgálat együttese alapján állítható fel egyértelműen a diagnózis. Bár az ultrahang vizsgálat könnyen elérhető, járóbeteg ellátás keretein belül is végezhető, nem invazív, fájdalommentes és gyors, sajnos egyedül ennek eredménye nem elég. Viszont nem szabad lebecsülni a vizsgálat fontosságát a gyulladásos bélbetegségek diagnosztikájában és nyomon követésében.
Az ultrahang vizsgálat segíthet az aktuális állapot felmérésében, a bélfal vastagságának, esetlegesen struktúrájának meghatározásában, némely szövődmény (pl. tályog) kimutatásában, valamint az utánkövetésében - mondja Dr. Pataj Nóra, az Ultrahangközpont radiológusa.
(Forrás: Ultrhangközpont: https://www.ultrahangkozpont.hu)
