Ettől lesz univerzális a boldog vagy szomorú zene

Mindig a hangulatunknak megfelelő zenét választjuk

Általában ez jelenti egy film csúcspontját: a főszereplő szerelme halálosan megsebesült és valamiért még az eső is esik. Hogy tudatosodjon a nézőben, ez egy zsigeri pillanat, a zene átvált komor, moll hangnemre. Mindez nem véletlen: egy új kutatás szerint a közönség soraiban azonban akadhatnak olyanok, akik érzelmileg mégsem érzik annyira hatásosnak ezt a zeneválasztást.

A Western Sydney Egyetem tudóscsoportja által végzett kísérletek azt sugallják, hogy a zenét csak a domináns zenei kultúrák globális hatásainak köszönhetően érezhetjük örömtelinek vagy nyomasztónak.

A PLOS One tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint a popzenétől a hollywoodi filmzenékig a harmóniák és dallamok általában vidámabb, felemelőbb hangulatot keltenek, ha a hangjegyek vagy akkordok a dúrnak nevezett módon haladnak előre.

A döntő hangok között kissé „bágyadtabban" haladó dallamot mollnak nevezik: ezek a szakítós dalok hangja, a töprengő pillanatok és könnyfakasztó jelenetek a filmekben.

A nagyobb fejlődés és a pozitív érzések (és a kisebb érzésekkel a szomorú érzelmek) közötti kapcsolat annyira jelen van mindenütt a nyugati világban, hogy könnyen feltételezhető, hogy valami alapvetően biológiai folyamat történik. Ennek a kapcsolatnak az eredete azonban teljes rejtély.

Mindig a hangulatunknak megfelelő zenét választjuk Forrás: pexels.com

Egyes feltételezések szerint ennek köze lehet a kisebb tonalitás bizonyos disszonanciájához.

Alternatív megoldásként a szakemberek szerint köze lehet egy bizonyos hangmagasságok átlagolásához, ami elsődlegesebb reakciót vált ki, ahol az összbenyomás a barátot vagy ellenséget utánzó vokalizációhoz hasonlít.

Ha e hipotézisek bármelyike igaz, akkor a zene érzelmeinek egyetemes élményeknek kell lenniük

– mutattak rá a ScienceAlert online tudományos portálnak nyilatkozó kutatók. – Számos tanulmány azonban vegyes eredményeket hozott olyan távoli közösségekkel, amelyek nem voltak kitéve sok nyugati zenének.

Annak érdekében, hogy a tudósok pontosabb bizonyítékot tárjanak fel arra vonatkozóan, hogy a dallamok ugyanúgy „pengetik-e a szívünk húrjait" a zenei kitettségtől függetlenül, a legújabb tanulmány mögött álló kutatók Pápua Új-Guinea távoli régióiban vizsgáltak olyan zenei felvételeket, amelyek dúr és moll hangnemek ütemeit tartalmazták.

Az Uruwa folyó völgyéből összesen 170 felnőtt vett részt a felmérésben, akik olyan zenerészleteket hallgattak, amelyek átlagos hangmagasságban, ütemben, módban és hangszínben változtak.

A résztvevőknek mindössze két mintát kellett meghallgatniuk, és elmondani a kutatóknak, hogy boldoggá tette-e őket. Közben egy hangszigetelt szobában is elvégezték a tesztet az ausztráliai Sydneyben, ahol mind a 79 önkéntes rendszeres nyugati zenehallgató volt.

A zene és az ének felszabadító ereje régóta ismert Forrás: pexels.com

Az úgynevezett Bayes-féle statisztikai következtetések alapján az eredmények határozottan azt mutatják, hogy

egy zenemű átlagos hangmagasságára adott érzelmi válaszok inkább a nyugatias zenével való korábbi kitettséghez kapcsolódnak, mint valami univerzálisabb dologhoz.

A tanulmány eredményei viszont nem mutatnak arra utaló jelet, hogy a dúr akkordokra adott boldogságunk közös reakciója a biológiánkra épülne.