A Journal of Zoology tudományos szaklapban publikált tanulmány arról számol be, hogy a delfinek a Maldív-szigeteken és a Chagos-szigeteken található fenyegetett korallzátonyok számára nyújthatnak némi segítséget: a sekély lagúnákban való székletürítéssel a mindennapi mozgás során ezek az állatok nitrogént, alapvető tápanyagot juttatnak be a területbe. Ez viszont
javítja a zátonyok termelékenységét és ellenálló képességét, segítve őket abban, hogy megbirkózzanak a bolygó felmelegedő óceánjainak egyre kellemetlenebb körülményeivel.
Ezek az állatok így összességében „jelentős szerepet" játszanak a terület sérülékeny ökoszisztémáinak támogatásában.
A korallzátonyok világszerte komoly fenyegetésekkel néznek szembe, többek között az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleség csökkenésével, de ez a kutatás egyértelmű szövetségest azonosított számukra: a pörgő delfineket
– mondta Dr. Tom B Letessier, a ZSL Állattani Intézetének vezető szerzője és tengerkutatója a ZME Science online tudományos portálnak. – Egyszerűen azáltal, hogy a sekély lagúnákban végzik el a „dolgukat", ezek a delfinek létfontosságú tápanyagellátást biztosítanak a korallok számára, ami a lehető legerősebb érv a delfinek védelmében a zátonyok megmentése érdekében.
A trópusi delfinek körülbelül 2 méteresre nőnek meg és vékony orrúak. Sötétszürke, fehér hasúak, és az óceán meleg vizeiben élnek világ szerte: Thaiföld közelében, Közép-Amerika csendes-óceáni partvidékén és a Hawaii-szigeteken.
Bár a faj nem szerepel veszélyeztetettként a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös listáján, de több okból is veszélyben van: a tengeri törmelék, a halászhálókba gabalyodás, a hajók okozta zajok és közvetlen hatások, valamint az élőhelyek pusztulása miatt.
A tanulmányhoz a csapat a delfinek tevékenységének vizuális megfigyelését és a víz alatti felvételeket kombinálta.
Ezek az adatok részben amatőr megfigyelőktől származtak. A csapat becslése szerint összességében körülbelül 105 delfinből álló populáció él ezen a területen. A jelentés alapján a delfinek reggel beúsztak a terület gyűrű alakú korallzátonyaiban kialakult atoll-lagúnákba, ahol körülbelül a nap felét pihenéssel töltötték, csak délután mozdultak ki a mélyebb vizekre vadászni.
A szakemberek becslései szerint a delfinek évente körülbelül 288 kilogramm nitrogént bocsátanak a lagúnákba, biztosítva az ökoszisztéma állandó ellátását az alapvető tápanyagokkal.
A nitrogén által lehetővé tett termelékenység növekedése lehetővé teszi a korallok számára, hogy a zátonyok sokkal jobban hozzáférjenek a tápanyagokhoz, lehetővé téve számukra a gyorsabb növekedést és növelve a külső nyomásokkal szembeni ellenálló képességüket.
Izgalmas, hogy találtunk egy valószínűleg fontos mechanizmust, amellyel a delfinek viselkedése fenntarthatja a környező zátonyok egészségét
– mutatott rá Dr. Letessier. – Ez a tanulmány csak az első darabja egy nagyobb rejtvénynek, amelyet tovább fogunk vizsgálni az új, regionális tudományos cet projektünk részeként.
Az éghajlati válság és a korallok számára jelentett hatalmas fehéredési események által okozott kockázatok különösen sebezhetővé teszik ezeket a zátonyokat. A most publikált eredmények bemutatják, hogy a delfinek mindennapi élete hogyan adhat reményt ezeknek és a rájuk támaszkodó közösségeknek.