A Kínai Tudományos Akadémia munkatársai a Tibeti-fennsík 21 gleccseréből vettek mintákat. Ezután szekvenálták a jég belsejébe zárt mikroszkopikus organizmusok DNS-ét, létrehozva a mikrobák genomjainak hatalmas adatbázisát, amelyet a Tibeti Gleccserek Genom- és Génkatalógusának (TG2G) neveztek el. Ez az első alkalom, hogy egy gleccser belsejében rejtőző mikrobiális közösséget genetikailag szekvenáltak.
A kutatócsoport 968 mikrobafajt, főként baktériumokat, algákat, archeákat és gombákat talált jégbe fagyva.
E fajok 98 százaléka teljesen új volt a tudomány számára.
A kutatók szerint a mikrobiális sokféleségnek ez a szintje váratlan volt, mivel a gleccserek belsejében az élet kihívásokkal jár. "A szélsőséges környezeti feltételek, például az alacsony hőmérséklet, az erős napsugárzás, az időszakos fagyási-olvadási ciklusok és a tápanyag-korlátozás ellenére a gleccserek felszínén változatos életformák élnek" - írták a tanulmány szerzői.
A kutatók nem tudják pontosan, hogy az egyes mikrobák milyen idősek; korábbi tanulmányok megállapították, hogy akár 10 000 éve jégben rekedt mikrobákat is fel lehet ébreszteni.
A gleccserekbe zárt mikroorganizmusok sokfélesége veszélyt is jelenthet az emberiségre; a klímaváltozás miatti gyorsuló olvadás olyan baktériumokat vagy vírusokat szabadíthat ki, amik akár helyi járványokat vagy globális pandémiát is elindíthatnak.
A bizonyítékok arra utalnak, hogy az újonnan felfedezett baktériumok némelyike nagyon veszélyes lehet az emberre és más szervezetekre. A kutatócsoport 27 000 potenciális virulencia faktort - olyan molekulákat, amelyek segítik a baktériumok behatolását és terjedését a potenciális gazdaszervezetekben - azonosított a TG2G katalógusban.
A kutatók figyelmeztettek, hogy ezeknek a virulencia faktoroknak mintegy 47 százalékát még soha nem látták, így nem tudni, mennyire lehetnek veszélyesek a baktériumok.
Ha ezek a potenciálisan patogén baktériumok nem élik túl a kiolvadást, akkor is okozhatnak problémákat. A baktériumoknak megvan az az egyedülálló képességük, hogy DNS-ük bizonyos részeit, az úgynevezett mobilis genetikai elemeket (MGE-k) kicseréljék más baktériumokkal. Így még ha a gleccserbaktériumok röviddel a kiolvadás után el is pusztulnak, akkor is képesek virulenciájuk egy részét átadni más mikrobáknak, amelyekkel találkoznak. Ez a genetikai kölcsönhatás különösen veszélyes lehet, állítják a szakértők.
A gleccserekben foglyul ejtett mikroorganizmusok azonban nem csak veszélyeket, de lehetőségeket is kínálhatnak a tudomány számára; több olyan anyagot lehetne kinyerni belőlük, amiket aztán a szépségipartól az orvostudományig számos különböző területeken hasznosítani lehet.