Háromszemű vadász cserkelt a tengerekben 500 millió évvel ezelőtt

A Stanleycaris hirpex rekonstrukciója.

A kambrium periódusban élt Stanleycaris hirpexnek két kinyúló szem volt feje két oldalán és egy nagyobb középen. - írja a New Scientist magazin.

Valaha a tengerekben egy háromszemű szárnyszerű uszonyos állat úszott a tengerekben, mely fokozott vizuális érzékeléssel vadászott kisebb tengeri állatokra.

A Stanleycaris hirpex a kambrium időszakban élt krülbelül 500 millió évvel ezelőtt, nem sokkal azután, hogy az első szemek megjelentek a fosszilis emlékekben. Ez az első 3 szemű ismert állat az ízeltlábúak közt, mely a rovarokat, pókszabásúakat és rákféléket tartalmazó csoport, de a kutatók, akik leírták ezt, úgy vélik, lehetnek még mások amelyekben egy harmadik szem elkerülte a figyelmet.

A S. hirpex durván emberkéz nagyságú volt és több száz lencséjű két kinyúló szeme volt feje két oldalán és egy harmadik, sokkal nagyobb szeme középen.

Ujj méretű állatok közt élve, valószínűleg fejlett vizuális rendszerét használta, hogy levadássza a gyorsan mozgó prédát, mondja Joseph Moysiuk a kanadai Torontoi Egyetem munkatársa.

„Mikor látjuk az első vadászok evolúcióját, látjuk ezeknek a komplex rendszereknek az evolúcióját is, ahol különböző szemeink vannak, lehet, hogy más-különböző feladatokat látva el az organiuzmusoknál. " – mondja.

Moysiuk és kollégái nemrégiben az S. hirpex kivételesen jól konzervált százait vizsgálta, melyeket a brit kolumbiai kanadai Sziklás-hegységben lévő kambriumi Burgess Palából ástak ki.

268 példányukból soknak még lágy szövetük is sértetlen volt, beleértve agyukat, idegeiket és a tükröző anyagokat vizuális rendszerükben. „Amikor a terepen az ember felhasítja ezen sziklák egyikét, láthatja szemeiket csillogni - 506 millió év után - a napfényben. Úgyhogy eléggé egyértelmű volt, onnantól, hogy először kezdtük vizsgálni az organizmust, hogy 3 szeme van." – mondja Moysiuk.

A Stanleycaris hirpex rekonstrukciója. Forrás: https://www.newscientist.com/article/2327909-three-eyed-predator-stalked-the-seas-500-million-years-ago/

Az állatnak 17 szelvénye volt, két pár kemény szárny testének alsó harmadának mentén és hegyes mancsai, ami valószínűleg a egyenesen a fogazott állkapcsába gereblyézte az áldozatot.

„Igen kegyetlen állat volt." – mondja.

Moysiuk úgy véli, hogy egy nagy középen lévő szem kombinálva két laterális szemmel lehetett a korai gerinctelenek gyakori formája, mielőtt két, vagy több szempár fejlődött a későbbi fajokban. Például az 520 millió éves Lyrarapaxnak, amely ugyanazon korai ízeltlábúak, a radiodonta csoportjából való, hasonló szerkezete volt a homlokán, egy szeme lehetett.

Az új felfedezés hozzájárul a radiodonták általános bizarr fizikai profiljához, mondja Moysiuk. A radiodontáknak gyakran egy pár kocsányon lógó szemük volt és hosszú furcsa alakú függelékei.

Forrás: New Scientist: https://www.newscientist.com)