A Palio kezdetei a középkorra nyúlnak vissza, amikor Siena főterén nyilvános sportversenyeket rendeztek. Itt a különféle sienai „contradák", vagyis a város kettéosztott területei kihívást intéznek egymáshoz egy szenvedélyes lóverseny keretében, amit a város szívében, a Piazza del Campo téren tartanak. Eredetileg körülbelül ötvenkilenc kerület versengett; mára már csak tizenhét maradt, közülük tízen vesznek részt a történelmi díszszemlén és a versenyen.
A ma is létező 17 contrada: a sas, csiga, hullám, párduc, erdő, teknős, bagoly, egyszarvú, kagyló, torony, kos, hernyó, sárkány, zsiráf, disznó, ősfarkas és lúd.
Idén a Sárkány az egymás utáni harmadik Paliót nyerte meg. A lóversenyt legutóbb 2019 augusztusában rendezték meg, tavalyelőtt és tavaly elmaradt a koronavírus-járvány miatt. Korábban egyedül csak 1940 es 1944 között maradt el.
A Palio eredetét tehát a középkorra vezetik vissza, nevét a győztesnek járó lobogóról kapja.
A modern korban évente kétszer, július másodikán, az úgynevezett Sarlós Boldogasszony, valamint augusztus tizenhatodikán, vagyis Nagyboldogasszony ünnepe alkalmából rendezik meg a lóversenyt a kagyló alakú főtéren.
A professzionális zsokék irányította lovaknak háromszor kell megtennie a majdnem 340 méteres távot.
A több mint 55 ezer lakosú Siena a mai napig tizenhét negyedre oszlik: a versenyeken minden alkalommal tíz-tíz városrész lova vehet részt, amiről sorshúzással döntenek. Az idén tíz helyett nyolc városrész versenyzett, mivel a Kuvik és a Sül negyed lova a próbafutamokon megsérült. Végül azonban két további ló is kiesett, így hatan álltak a startvonalhoz.
A Palio sokkal több, mint egy egyszerű esemény a sienaiak számára, akiknek születésüktől fogva életük nagy részét képezi. Minden ember egy contradához tartozik, így kiveszi a részét a Palio szervezéséből.
(MTI, Origó)