A számítások azt mutatják, hogy ha a világ országaiban a globális hőmérséklet-emelkedést 2 Celsius fok alatt tartják is az iparosodás előtti szinthez képest – amit a szakértők a legjobb forgatókönyvnek tartanak – a hőindex akkor is veszélyes szinteket ér el. Új kutatások szerint 2100-ra Nyugat- Európában, az Egyesült Államokban, Kínában és Japánban három-tízszer gyakoribb lesz a veszélyes állapot.
Különbség van az között, hogy nagyon proaktívak vagyunk és korlátozzuk a szén-dioxid-kibocsátást a Párizsi Megállapodás által meghatározott paramétereken belül, illetve ennek elmulasztása között
– mondta Lucas Vargas Zeppetello, a Harvard Egyetem klímakutatója és a Communications Earth & Environment folyóiratban megjelent tanulmány egyik vezető szerzője a The Guardian online portálnak. – Ez ugyanis óriási következményekkel jár emberek milliárdjai számára, elsősorban a globális déli térségben; a két eset között a különbség olyan, mint az éjszaka és a nappal.
Zeppetello csapata a Harvardon és a Washingtoni Egyetemen használt fel történelmi éghajlati adatokat, és ezeket a népességnövekedés, a gazdasági növekedés és a szén-dioxid-kibocsátás jövőbeli előrejelzéseivel kombinálta. Így egy valószínűség-alapú képletet dolgozott ki, amely megbecsüli, hogy milyen lehet a globális hőmérséklet a jövőben.
A szakemberek megjósolták a globális hőindex változását, tehát a levegő hőmérsékletének és páratartalmának kombinációját,
ami azt jelenti, hogy a hő hatásai az emberi szervezetben érezhetők. Az amerikai Nemzeti Meteorológiai Szolgálat szerint, ha a hőindex hőmérséklet eléri a 39,4 fokot, akkor „veszélyesnek", ha pedig eléri az 51 fokot, akkor „rendkívül veszélyesnek" minősül.
A legtöbb trópusi és szubtrópusi területen a napok fele egy évben „veszélyesen melegnek" számít.
A trópusokon a „rendkívül veszélyes" hőindex küszöbértékét valószínűleg évente több mint 15 napon is túllépik.
Továbbra is példátlan hőstressz vár ránk és az extrém hőhullámok is sokkal gyakoribbá válnak
– mutatott rá Zeppetello. – Az évszázad végén a globális déli térségben élő emberek milliárdjainak példátlan hőterheléssel kell szembenéznie, amely rendszeresebbé válik a következő évtizedekben.
Hozzátette: a tudósok nem tudják, mi történik, ha a lakosság ilyen szintű hőindexnek van kitéve, ezzel a rendszerességgel.