A Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratórium elsődleges kutatási területe az állatokról emberekre terjedő, úgynevezett virális zoonózisok vizsgálata. A Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratórium tájékoztatása szerint ezen kórokozók a legtöbb esetben súlyos, akár halálos kimenetelű fertőzéseket is képesek okozni, éppen ezért
a vizsgálatok igen magas szakmai kompetenciát és megfelelő laboratóriumi infrastruktúrát igényelnek.
Hangsúlyozták: a most elnyert pályázatban érintett komplex virológiai kutatási egység egyedüli hazánkban, hiszen minden biológiai biztonsági szintű laboratóriumi facilitással rendelkezik. Ennek megfelelően lehetőség van a 2-es (BSL-2), 3-as (BSL-3) és egyetlen egyetemi fenntartású laboratóriumként 4-es biológiai biztonsági szintű (BSL-4) laboratóriumi tevékenység elvégzésére.
Az ilyen irányú vizsgálatok száma nemzetközi szinten is megnőtt, hiszen az új betegségek megjelenése is gyakoribbá vált, amit elsősorban a környezeti,- és emberi tényező együttes hatása eredményezhet
– hangsúlyozták a Virológiai Nemzeti Laboratórium munkatársai. – Kutatócsoportunk az alapkutatásokon kívül, számos alkalmazott kutatási projektben is részt vesz, amelyek célja, a humán diagnosztikában, az orvosi, betegellátási gyakorlatban is alkalmazható tesztek, potenciálisan antivirális hatóanyagok fejlesztése, tesztelése.
Hozzátették: az antivirális gyógyszerek közvetlenül a vírus ellen, vagy közvetett módon, a gazdaszervezet antivirális immunválaszának kiváltásával hathatnak.
A célzott oltóanyag-fejlesztési programok mellett elengedhetetlen az új vírusellenes szerek folyamatos fejlesztése.
És mivel a pécsi laboratórium egyedülálló biológiai biztonsági szinttel rendelkezik, ezért részt tud venni az ilyen irányú alkalmazott kutatásokban, ezzel is emelve a hazai kutatás-fejlesztési irányokat a mikrobiológia területén.
A pécsi szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy a felbukkanó fertőző betegségek rendkívül komoly és komplex kihívást jelentenek az emberiség, de főként a globalizált világrend és gazdaság számára. Az elmúlt évtizedek során több járvány is megjelent az emberi populációban, számos esetben vadállatok közvetítésével.
Az ilyen kórokozók megismerését, gyors és modern továbbá hatékony vizsgálatukhoz szükséges innovatív kapacitásfejlesztést tűztük ki célul
– emelték ki. – Fontos cél a jelentős vírusgazdák, az úgynevezett „gén-poolok" hordozóinak megismerése, elsősorban a denevérek és rágcsáló által hordozott vírusok kimutatása.
Hozzáfűzték: szintén jelentős feladat a klímaváltozás és emberi hatások miatt jelentkező betegségek felismerése; ilyenek például az ízeltlábú vírusvektorok (többek között csípőszúnyogok, kullancsok, lepkeszúnyogok) által terjesztett vírusok felismerése. Ahogy arra rámutattak,
a betegséghordozó ízeltlábúak folyamatos vizsgálata, ökológiai és mikrobiológiai célzatú monitorozása elengedhetetlen a járványos helyzetek kockázatának reális becsléséhez.
További kiemelt cél a tranzitbetegségek vizsgálata, hiszen számos vírus rendelkezik földrészeken átnyúló mintázattal, amelyben komoly szerepe lehet az emberi aktivitásnak, vagy olyan állatok természetes mozgásának, mint a vándormadarak. A vizsgálati téma ezen betegségek megértését és korai felismerését is szolgálja.