Innen vetették be az ostromgépeket a Jeruzsálem elleni támadás során

Jeruzsálem ostroma és lerombolása David Roberts festményén

A római-zsidó háborúk a Római Birodalom elleni felkelések sorozatait jelentették Krisztus után 66-ban, amelyek Néró császár uralkodása alatt kezdődtek. A lázadás a növekvő vallási feszültségek és a magas adók miatt robbant ki, ami támadásokhoz vezetett a római polgárok ellen. Megtorlásul Júdea római kormányzója kifosztotta a Második Templomot és rajtaütéseket indított a zsidó közösség vezető politikai és vallási személyeinek letartóztatására.

A történések széles körű lázadáshoz vezettek, amelynek eredményeként a római tisztviselők a lázadóknak hagyták Jeruzsálemet. Néró császár megbízta Vespasianus római hadvezért (későbbi császárt), hogy fia, Titus támogatásával leverje a lázadást.

A római csapatok néhány hónapon belül több jelentős zsidó erődöt is meghódítottak, nagy lakossági csoportokat űztek ki és gyors büntetést szabtak ki Júdea lakóira.

Titus és légiói időszámításunk szerint 70-ben értek Jeruzsálembe, ahol négy hónapra ostrom alá helyezték a várost, többféle ostromgép segítségével. Az elsődleges ostromfegyver az úgynevezett ballista volt, egy ősi rakétalövő fegyver, amely faszegeket vagy köveket lőtt ki nagy távolságra.

Egy korábbi, görög fegyverekből fejlesztették ki, amely különböző mechanikára támaszkodott: két torziós rugóval ellátott kart használt feszítőkar helyett, a rugók pedig több csavart gombolyaghurokból álltak. Számos csatát követően az egész város és a Második Templom is elpusztult.

Jeruzsálem ostroma és lerombolása David Roberts festményén Forrás: David Roberts (1850) - Public Domain

„Jeruzsálemet... teljesen lerombolták és a földdel tették egyenlővé az alapjaiig, hogy semmi sem maradt belőle, ami valaha is meggyőzhette volna a látogatókat, hogy egykor lakóhely volt itt." – jelentette ki a kortárs történész, Titus Flavius Josephus, akit a HeritageDaily online tudományos portál idéz.

A jeruzsálemi önkormányzat épülete mellett talált leleteken alapuló számítógépes ballisztikai számítások segítségével az Izraeli Régiségügyi Hatóság régésze, Kfir Arbiv most azonosítani tudta a támadás során használt római ostromgépek helyét.

Ehhez figyelembe vették a helyi domborzatot és a Második Templom korabeli városfalainak elhelyezkedését, amit ballisztikai számításokkal és a ballisták kilövési szögével kombináltak, amelyek ma az ősi városban találhatók.

Ami a római ostromfegyverek elhelyezkedését illeti, úgy tűnik, hogy jelentős részüket a város központi terén helyezték el, amely a modern Jeruzsálem központja körül található. Arbiv tanulmánya azt is jelzi, hol törhettek be a rómaiak a városba, mivel nagy mennyiségű, kilőtt kő található ott, ahol a külső fal maradványait azonosították.