Az angliai helyszín egy egyedülálló komplexum, amely facsarnokokból, temetkezési halmokból és különféle kerítésekből áll, amelyek valószínűleg a korai neolitikumból származnak és mintegy 6000 évesek.
A Dorstone Hillben talált hegyikristályok egy ritka típusú átlátszó kvarcot képviselnek, amelyek nagy, hatszögletű drágakövekben képződnek.
Az ásványokat egykor összetörték és láthatóan szándékosan helyezték el a temetkezési halmokban. A szakértők úgy vélik, hogy a kristályanyagot sok generáción keresztül tehették a helyszín különböző pontjaira, akár háromszáz éven át.
Ahogy arra a kutatók rámutattak, igen kevés hely akad a Brit-szigeteken, ahol ilyen magas tisztaságú kristályokat találhatunk,
a legközelebbi ilyen terület a Snowdonia Észak-Walesben és a St David's Head Délnyugat-Walesben. Ez azt jelenti, hogy a Dorstone Hill környékén élő ősi emberek hozhatták az anyagot nagy távolságokon keresztül a helyszínre.
Az Egyesült Királyságban csak néhány őskori lelőhelyen találtak bizonyítékot hegyikristályokra, de kevés vizsgálatot végeztek azok célja vagy jelentősége megállapítására. A csapat most azt feltételezi, hogy az anyagot a helyi identitás jelzésére és a Brit-szigetek körüli helyekkel való kapcsolataik bemutatására, valamint a temetkezési hely megjelölésére használhatták a korabeli emberek.
Izgalmas volt megtalálni ezt a kristályt, mert kivételesen ritka: az üveg előtti időben ezek a tökéletesen átlátszó szilárd anyagdarabok igazán jellegzetesnek számítottak
– mondta Dr. Nick Overton, a kutatás vezetője a HeritageDaily online tudományos portálnak. – A hegyikristályok nagyon szokatlannak tűnnek más kövekhez képest, és rendkívül jellegzetesek, mivel egymáshoz ütéskor vagy dörzsöléskor fényt bocsátanak ki, és kis szivárványfoltokat hoznak létre.
Hozzátette: úgy vélik, hogy a kristályok használata egyfajta emlékezetes pillanatokat hozott létre, amelyek összehozta az embereket, helyi identitást adott és összekapcsolta az élőket azokkal a halottakkal, akiknek a maradványait itt helyezték örök nyugalomra.