Az agyevő amőba által okozott betegség 97 százalékban halálos. Ez ijesztő adat, szerencsére azonban a kórokozó egyelőre nem túl gyakori, és csak akkor lehet elkapni, ha természetes vízben fürdik az ember, és a fürdőző orrába fertőzött víz jut.
Ezt az organizmust Naegleria fowlerinek hívják, és ahogy a neve is mutatja, az amőbák közé tartozik. Az amőba egy egysejtű állat, amely ujjszerű ún. protoplazma-nyúlványokkal mozog, és ezekkel a függelékekkel ejti el táplálékát.
Elsősorban tavakban, folyókban, meleg forrásokban él, de megtelepedhet az úszómedencék és a kutak vizében is.
Az amőbák csoportjába tartozó élőlények többsége szerencsére nem az agyra vadászik, más organizmusokat, például folyók és tavak üledékeiben megbújó baktériumokat kebeleznek be.
Életszakaszai: ciszta (nyugvó) és trofozoit (aktív élősködő). A cisztás stádium ellenállóvá teszi az organizmust, így akár a legszélsőségesebb környezeti körülmények (például víz lehűlése, megfagyása, szennyeződése, kiszáradása) között, hónapokig is életben tud maradni. Az agyevő amőba trofozoit állapotban fertőzőképes.
Úszás vagy merülés során nagy az esélye, hogy a fertőzött víz az orrba kerül, ezzel pedig megnyílik a szervezetbe vezető út az egysejtű előtt. A fertőződés nem lehetséges vízivással, vagy vízgőz belélegzésével, illetve aeroszol részecskékkel, így
a kórokozó emberről emberre sem tud terjedni.
Az agyevő amőbák behatolnak az orrszövetbe, eljutnak a rostacsonthoz, majd a szaglóidegeken keresztül az agyba vándorolnak.
Az agyba jutva a parazita elkezd táplálkozni és szaporodni, majd szétterjed az egész szervben. Az agysejtek bekebelezésével vérzést és szövetelhalást idéz elő. A folyamat gyulladásos reakciót vált ki, és hamar fehérvérsejtek zúdulnak a helyszínre. Az agy megduzzad, a koponyaűri nyomás emelkedik, ami primer amőbás meningoencephalitishez (PAM) vezet. A beteg kómába esik, majd meghal.
A betegség gyors lefolyású, a tünetek a fertőzést követő egy és 12 nap között jelentkezhetnek.
Az első szakaszban az érintettnek erős fejfájása lesz, mellette hányinger és hányás jelentkezik. A második szakaszban a páciensnél nyakmerevség lép fel, görcsöket és hallucinációkat tapasztal.
Lapozzon, cikkünk a következő oldalon folytatódik!