A természetvédők figyelmeztetik a Tátrába kirándulókat, hogy a tátrai tavakat ne tekintsék úszómedencének. „A tavak kellemesen hideg vize sok turistát és kutyáikat arra ösztönzi, hogy egy forró nyári napon tett tátrai túra során lehűljenek és megfürödjenek. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a Tátra ökoszisztémája meglehetősen érzékeny, sok kis állatfajnak, egyedülálló jégkorszaki relikviáknak, endemikus fajoknak ad otthont, melyek a legkisebb környezetváltozás hatására eltűnhetnek" – mondta Pavol Majko, a Tátrai Nemzeti Park Igazgatóság (Správa TANAP) igazgatója. További problémát jelent, hogy ezeknek a fajoknak vagy nem létezik, vagy nagyon távoli a helyettesítő populációja. Ezek a jégkorszaki eredetű fajok a jégkorszak elmúltával a Tátra magasabban fekvő részein találtak menedéket. A tavakban történő fürdőzés hosszú távon negatívan befolyásolhatja az ő általános állapotukat.
A tavakban való fürdés megváltoztatja a víz kémhatását, melynek következtében megváltozik az ökotóp és elpusztulnak a helyi organizmusok. A különböző rovarriasztók, fényvédők, dezodorok és UV-szűrő krémek szintén gyakran kimosódnak fürdés közben. Mindez negatív hatással van azokra az élőlényekre, amelyek néha csak egy adott tóra jellemzőek.
Egy felelősségteljes embernek nem csak Szlovákiában, de más országokban sem lenne szabad a tavakban úsznia.
Ezért ha olyanokkal találkozunk, akik valószínűleg nem rendelkeznek ezekkel az információkkal, és egy tóban vagy patakban szeretnének megmártózni, vagy hűsíteni a lábukat, tájékoztassuk őket a tavakban történő úszás negatív hatásairól.
A hegyi tavak esetében döntő jelentőségű, hogy hányan tartózkodnak körülöttük. Szlovákiában ez naponta akár több ezer ember is lehet, és ez probléma. Bármennyire is jó lenne egy hegyi tóban úszni, ezáltal az kvázi fürdőmedencévé változna, az úszás engedélyezése pedig katasztrófa lenne az érintett élőlények számára. De azoknál a tavaknál, ahol évente mondjuk 10-20 ember fordul meg, és közülük talán hárman mártóznak meg a vizükben, ez nem biztos, hogy tragédia. Ilyen kivételeket azonban nem szabad tenni, hiszen így mindenki azt mondaná, hogy „senki sem jár ide". A mai tömegturizmus miatt más szemszögből kell néznünk a dolgokat, nem úgy, mint régen, amikor csak néhány ember látogatott el bizonyos helyekre.
Minden olyan helyen, ahová sok turista érkezik, korlátokat, kerítéseket vagy egyéb figyelmeztető jeleket állítanak fel, hogy megóvják a természetet és megakadályozzák, hogy az emberek kárt tegyenek benne. Ez azonban furcsának tűnhet, sokakat frusztrálhatnak a tiltások.
Azonban jó, ha megváltoztatjuk a nézőpontunkat, és úgy tekintünk ezekre, hogy ezek nem tiltások, amelyek korlátoznak minket, hanem ajánlások arra vonatkozóan, hogyan védjük a természetet, hogy az olyan maradjon, amilyennek mi szeretnénk látni. Sajnos nem mindig így kommunikálják, de ez így van.
Még a vad Izlandon is, ahol bárhová elsétálhatunk, hirtelen kerítések és táblák jelzik, hogy meddig mehetünk. Nem úgy, mint régen. És miért? Csak azért, mert az emberek tömegesen kezdtek el oda járni és meglátogatni a szóban forgó helyeket.
A 2019-es statisztikák szerint évente 3,5 – 4 millió látogató érkezik a Tátrába. Ha ennek a számnak csak az egynegyede megfürödne a tátrai tavakban, az ökoszisztéma minősége visszavonhatatlanul megváltozna.
„Ha minden olyan látogató, aki megfürdik a tátrai tavakban, tisztában lenne a gleccsertavak kristálytiszta vizének értékével, melyekből bármikor félelem nélkül lehetne inni, biztosan felhagyna a Tátra drágaköveinek számító tavak megkárosításának szándékával" – tette hozzá az igazgató.
Ezeknek az ökoszisztémáknak a kezdeti károsodása felmerül azoknál a tavaknál is, melyek a jelzett turistautaktól távol találhatók. A tóparti növényzet és az ott élő vegetáció érzékeny az emberi lábak taposására, amely a tópartok eróziójához, a víz keményedéséhez, valamint a part menti növényzet pusztulásához vezethet, melyet gyakran védett növények alkotnak.
„Másik fontos tényező a fürdőzés hatása a víz kémiai összetételére. A napvédők, a dezodorok, és riasztószerek különböző vegyi anyagokat tartalmaznak, melyek fürdőzés közben felszabadulnak.
Számos tudományos vizsgálatból kiderül, hogy egyes, a krémekben lévő anyagok hatására felbomlik a szervezetekben meglévő hormonális egyensúly, amely sejtkárosodáshoz vezethet. A krémekben előforduló szintetikus illatanyagok összetételének feltüntetése nem kötelező a gyártók számára, így a veszélyes és rákkeltő vegyi anyagok elrejthetők. A napvédőkben használt UV-szűrők reproduktív és fejlődési toxicitást okoznak az állatokban, és rontják a pajzsmirigy működését.
A XX. század második felében a tátrai tavak a savképző anyagok, valamint a nehézfémek és a nitrogén kibocsátás növekedése következtében jelentősen savasodtak. Az elmúlt években a helyzet javulni kezdett, az elsődleges cél a tavak állapotának a fenntartása.
A látogatóknak a lezárt területekre történő belépése esetén a nemzeti park őreinek akár 66 € helyszíni bírság kiszabására is lehetőségük van. A tátrai tavak jelentős biológiai és kulturális értékkel bírnak, ezért a lehető legszigorúbb védelmet igénylik.
(Forrás: http://www.magas-tatra.info/, Turista Magazin: https://www.turistamagazin.hu/)