Az úgynevezett környezeti DNS-elemzés (eDNS) néven ismert módszerrel a szakértők 1200 rovarfaj örökítőanyagának nyomát fedezték fel a tealeveleken. A teában lévő DNS több mint 99,9 százaléka növényekből származik, és csak egy kis töredéke tartozik rovarokhoz.
A rovarok DNS-ének ilyen gazdag jelenléte a teában jó jelzője annak, hogy a termesztők nem használtak növényvédő szereket, és a tea biztonságosan fogyasztható.
Az eredményekért a kutatóknak nem kellett távoli tájakra utaznia, helyben, a laborban is el tudták végezni a vizsgálatokat; a helyi élelmiszerboltból négy kontinensről származó teákat vásároltak. Hogy minél több származási régiót lefedjenek, a kutatók ugyanannak a terméknek több, különböző márkájú változatát is beszerezték.
A kutatóknak sikerült azonosítaniuk egy kulcsfontosságú szekvenciát, amelynek segítségével megkülönböztethetővé vált az ízeltlábúak és a növények DNS-e. Minden egyes teamintán több mint 200 különböző fajta ízeltlábú nyomát azonosították. Nem minden ízeltlábú DNS-hez sikerült ismert fajt rendelni, ami ismét nagyon jó jel
– azt mutatja, hogy a vadonban még mindig rengeteg olyan ízeltlábú van, amit nem írtak le a tudósok.
Ugyanez a módszer alkalmazható más típusú, kereskedelmi forgalomban kapható szárított növényi anyagok, például fűszerek és gyógynövények esetében is.
Az évtizedekkel ezelőtt gyűjtött régi növényi minták eDNS-elemzése azt is megmutathatja, hogy milyen rovarpopulációk voltak a múltban, és ezek miként változtak az idők folyamán.
A tanulmány a Biology Letters című tudományos folyóiratban jelent meg.