Lauren Stanton, a Kaliforniai Egyetem kutatója a mosómedvék keresésére indult, hogy bepillantást nyerjen egy városlakó, nem emberi származású rablóművész elméjébe. Kutatásai során azt remélte, hogy
feltárhatja azokat a kognitív képességeket, amelyek hasznosak a városban élő vadvilág számára,
miközben meghatározza azt is, hogy ezek összefüggésben állnak-e bizonyos viselkedéstípusokkal.
A szakemberek macskaeledelt rejtettek a csapdákba, amelyekkel sikerült emberségesen befogniuk a wyomingi Laramie városában élő mosómedvéket. A „bolyhos banditákat" visszaszállították a laborjukba, ahol egészségügyi szűrésnek vetették alá őket, mielőtt felmérték volna, hogy mennyire tűnnek vadnak vagy kezelhetőnek.
Az állatok tempreamentumának mérése érdekében minden mosómedvének a lapockák közé fecskendeztek egy miniatűr rádiófrekvenciás azonosítót,
így a csapat nyomon követhette az egyes egyedek mozgását. Ezután visszaengedték őket a saját területükre – de a tudomány még nem „végzett" velük, írja az IFL Science online tudományos portál.
A kutatók további humánus csapdákat helyeztek el városszerte, amelyek jelezték a mosómedve tolvaj természetére hivatkozva azok impulzivitását. Ezután az állatok visszakerültek a csapathoz, amivel azt mérték, hogy hányszor fogták el őket.
Négy éven keresztül 204 mosómedvét figyeltek meg így, majd jött az igazi kihívás.
A mosómedvéket egy dobozba tették az úgynevezett „The Cube" teszt során, amelyben egy kihívást kellett teljesíteniük ahhoz, hogy kutyacsemegéket, kekszet szerezzenek. Ezzek a megfelelő kapcsolót kellett megnyomniuk. Bár ez emberek esetében egyszerűnek hangzik, ám itt mosómedvékről beszélünk.
A tudósok tévesen feltételezték, hogy az állatok szervezett formában fognak részt venni ebben a kihívásban.
Nem így történt. Alkalmanként a dobozok népszerűvé váltak és úgymond megőrítette az állatokat: ilyenkor több mosómedve ütötte és rázta a tartályt, miközben egyetlen társuk megpróbálta kiszedni valahogy a jutalmat. Szerencsére a teszt nem fordult teljes káoszba, így a csapat adatokat tudott gyűjteni arról, hogy mely állatok tudták a leggyorsabban megoldani a kihívást.
Ezután még jobban próbára tették a mosómedvék kognitív képességeit: a kutatók módosították, hogy melyik kapcsoló biztosítja a jutalmat.
A Journal of Experimental Biology tudományos szaklapban publikált eredményekből kiderült, hogy két év után 27 mosómedve sajátította el a „The Cube titkát". Ebből 19-en találták ki, hogy melyik kapcsolóval kapnak finom kekszet, 17-en pedig a kapcsolók forgatásával navigáltak.
Amikor a „The Cube"-ot megoldó állatok érzelmi indulait vizsgálták úgy tűnt, hogy a csendesebb mosómedvék voltak a legravaszabbak. Stanton szerint ez arra utalhat, hogy a mosómedvék kognitív képességei az érzelmi reaktivitáshoz kapcsolódnak.