A tavaly publikált, a Világ fáinak állapota (State of the World's Trees) című globális felmérés megállapította, hogy az összes fafaj megdöbbentő aránya, mintegy egyharmada küzd jelenleg a fennmaradásáért. Ez körülbelül 17 500 egyedi fafajt jelent, amelyek veszélyeztetettek.
A szám ráadásul több mint kétszerese a veszélyeztetett tetrapodák (emlősök, madarak, kétéltűek és hüllők) számának.
A Plants, People, Planet című folyóiratban publikált tanulmány szerint egyes fák annyira ritkának számítanak, hogy csak egyetlen ismert egyedük maradt fenn. Ilyen például a Hyophorbe amaricaulis, egy mauritiusi fenyő. A globális felmérés mögött álló kutatócsoport most egy „figyelmeztetéssel" fordult az emberiség felé e veszteségek következményeiről, amelyet húsz különböző ország negyvenöt tudósa támogat. Malin Rivers, a Botanic Gardens Conservation International természetvédelmi biológusa és munkatársai ebben felvázolták, hogy
ezek a veszteségek milyen hatással lesznek gazdaságunkra, megélhetésünkre és élelmiszereinkre.
Ahogy arra rámutattak, a gyümölcseink nagy része fákról származik, csakúgy, mint a diófélék és számos gyógyszerünk. A fejlődő világban mintegy 880 millió ember támaszkodik tüzelőanyagként a tűzifára, és 1,6 milliárd ember él egy erdő 5 kilométeres körzetében, tőlük függ a bevétele és táplálkozása.
Valamennyi fa egy kis mikrokozmosz, amiben hemzsegnek az egy- és többsejtű életformák, beleértve más növényeket, gombákat, baktériumokat és állatokat.
Egy fa elvesztésével ez az egész kis világ is elpusztul. Ráadásul a Föld állatainak és növényeinek fele fásított élőhelyekre támaszkodik.
Az élőhelyek pusztulása gyakran a fák elvesztésével jár együtt és ez a gyökere azoknak az aggodalmaknak, amelyek az állatok vagy madarak kihalásával kapcsolatosak
– mondta Rivers a Nature World Newsnak, amit a ScienceAlert online tudományos portál idéz. – Semmiképpen nem tudunk gondoskodni az összes többi élőlényről, ha nem vigyázunk a fákra.
Hozzátette: mint minden élő rendszer esetében, a sokféleség elvesztése az élő kapcsolatokat is sebezhetőbbé teszi. Egyes fafajok ugyanis egyedi kölcsönhatásokat biztosítanak, és nem helyettesíthetők más fajokkal. Ide tartoznak a jellegzetes sárkányfák, például a Dracaena cinnabari, amelyek az ősi oligocén erdőkből maradtak vissza, és amelyek
számos más fajnak adnak otthont, amelyek teljesen tőlük függenek, beleértve sok más növényt és az azt beporzókat.
Tehát egyetlen faj kihalása hatalmas dominóeffektust okozhat.
Ha még több fát elveszítünk, a bolygónk szén-, víz- és tápanyag-ciklusa is felborulhat
– mutattak rá a szakemberek. – Ez számos ökológiai funkcióra is igaz: az állatok élőhelyének biztosítására, a talaj stabilizálására, a kártevőkkel és betegségekkel szembeni ellenálló képességre, a viharokkal és a kedvezőtlen időjárással szembeni ellenálló képességre.
A fák sokféleségének elvesztésével az összes élőlény sokféleségének is búcsút inthetünk: madaraknak, állatoknak, gombáknak, mikroorganizmusoknak és rovaroknak.