Minden megoldás, mely az alacsonyabb energiafogyasztás irányába mutat, jó megoldás. Jelentős részük viszont jókora beruházással jár, ez pedig a jelenlegi helyzetben nem mindenki számára kivitelezhető. Cikkünkben olyan megoldásokat gyűjtünk csokorba, melyek minden további nélkül elkezdhetők már ma, mégis észrevehető mértékben mérsékelhetik az energiafogyasztásunkat. Nem mellesleg a fenntarthatóbb mindennapokat is szolgálják.
Ma már szinte minden eszközünknek van készenléti üzemmódja. Ez olyan kényelmi funkció, mely lehetővé teszi, hogy az adott készülék könnyen és gyorsan használható legyen. A tévének például elég egy gombnyomás, egy számítógép esetében a monitort már külön bekapcsolni sem kell, a laptopot pedig csak felnyitjuk, és máris a bejelentkező képernyőt látjuk. Ennek viszont ára van: a standby üzemmód jelentős energiafelvétellel járhat.
Gépeink zöme tehát úgy van kikapcsolva, hogy valójában nincs kikapcsolva.
Hogy ez mennyi többletfogyasztást jelent, az készülékenként és típusonként is eltérő. Sajnos a gyártók nem törik magukat túlságosan, hogy ezt az információt a vásárlók tudtára adják. Ezzel együtt a készülékekhez mellékelt leírásból vagy a gyártók honlapjairól össze lehet vadászni a szükséges infókat. Azt azért fontos hozzátenni, hogy a legtöbb esetben egy egészen alacsony értéket kapunk. 2013 óta az Európai Unióban például nem lehet forgalomba hozni olyan, hálózatra nem kapcsolódó elektronikai eszközt, mely készenléti módban több mint 0,5 W-ot fogyaszt. Ebből csak nagyon lassan gyűlnek a kilowattok. Azonban azt is látni kell, hogy most már a legtöbb eszközünk okos, tehát valamilyen módon jellemzően csatlakozik a hálózatra, így pedig ez az érték is jóval magasabb lehet. A legfrissebb szabályozás szerint az ilyen készülékek fajtától függően 3–12 W-ot „ehetnek" standby üzemmódban.
Itt kell megjegyezni azt is, hogy bár jól hangzik a 0,5 W-os fogyasztás, a korábbi készülékek esetében az érték ennek sokszorosa is lehet. Márpedig régi gépekkel, sajnos, jól el vagyunk látva. Az Applia Magyarország Egyesülés és a GfK Hungária 2019-es adatai szerint az akkor 8 évnél idősebb mosógépek aránya 43,2%, a hűtőké 57,7%, míg a fagyasztóké 68% volt. Azóta ezek az értékek változhattak némileg, de valószínűtlen, hogy földindulásszerű fordulat állt volna be. Bár a nagy háztartási gépek korából nem feltétlenül következik a többi háztartási eszközé, azt azért talán nem túlzás állítani, hogy az háztartásokban jelentős arányban lehetnek régi, elavult, a mai energiafogyasztási szabványoknak kevéssé megfeleltethető gépek.
A standby mód tetten érése általában könnyű. Ha egy eszközön világít valamilyen led, akkor az jó eséllyel készenléti üzemmódban van. Jellemzően ilyenek a televíziók, az alvó állapotba küldött laptopok, a monitorok, a nyomtatók vagy épp a mikrohullámú sütők.
Ezek és társaik, a „sok kicsi sokra megy" elve alapján hosszabb időtávon akár tetemes mennyiségű energiát is felhasználhatnak.
Pontos adatokat nehéz lenne írni, hiszen ahány háztartás, annyiféle gép, de egyes becslések szerint a standby üzemmód akár az éves fogyasztás 9–16%-át is elérheti.
A megoldás viszont rémesen egyszerű: kapcsoljuk ki a gépeinket!
Legegyszerűbb dolgunk akkor van, ha erre a célra van egy gomb, amelyet megnyomhatunk. Ha ilyenünk nincs, akkor a konnektorból való kihúzással, jobb esetben a konnektor kikapcsolásával egyetlen mozdulattal is véget vethetünk a készenlétnek.
Minél újabb egy készülék, annál valószínűbb, hogy létezik ökoüzemmódja. A funkció használata akár jelentős megtakarításhoz is vezethet az egyes készülékek esetében.
Az egyik ismert dél-koreai gyártó népszerű készülékének műszaki leírása szerint a tévé maximális fogyasztása 140W, míg átlagosan 86W-tal üzemel. Ehhez képest energiatakarékos üzemmódban mindössze 44,2W a fogyasztás. Egy találomra választott mosogatógép ökoprogramja a gyártó leírása szerint 0,673kWh energiát fogyaszt, míg az automata program esetében ez akár 1,036kWh is lehet. A sort még hosszan lehetne folytatni, a lényeg azonban világos: ha van készülékünknek energiatakarékos üzemmódja, mindenképp ezt használjuk!
Jó néhány berendezés létezik, melyek ennél jóval egyszerűbbek. Egy vízforraló működése kapcsán például nem kell a standby miatt aggódnunk, jellemzően egyetlen kapcsoló van rajta. Spórolni azonban itt is tudunk! Mindig csak annyi vizet forraljunk, amennyire szükségünk van. Ha például csak egyetlen bögre gyógyteát innánk, akkor a bögréből töltsük fel a forralót, így nem pocsékoljuk az energiát olyan víz felmelegítésére, melyet aztán nem használunk fel.
Ha már vízmelegítés! A villanybojler a háztartás egyik legnagyobb energiazabálója lehet, de a helyzet itt sem reménytelen. Fontos, hogy a bojlert olyan hőfokra állítsuk, melyen használni fogjuk. Ez praktikusan 35–40 °C között lehet, ugyanis ennél melegebb vízben nemigen fogunk fürdeni.
Az ajánlások szerint 40 °C-ot érdemes megcélozni. Az alacsony hőfok egyebek mellett a vízkőképződés tempóját is lassítja. Ez azért is lényeges szempont, mert a bojler fogyasztásának irreális megemelkedése mögött általában a fűtőszál elvízkövesedése áll.
Elcsépelt, mindenki által ismert tanács, mégis fontos hangsúlyozni: ha kimegyünk a szobából, kapcsoljuk le a villanyt! Még a modern ledes megoldások használata mellett is jelentős mennyiségű energiát spórolhatunk meg azzal, ha erre az egyszerű szabályra odafigyelünk.
Fürdéskor részesítsük előnyben a zuhanyzást! Ha így teszünk, már hatalmas lépést tettünk, de még jobb, ha arra is odafigyelünk, hogy mennyi ideig állunk a zuhany alatt!
A legtöbb helyen azt javasolják, hogy 4 percnél tovább semmiképp se zuhanyozzunk. A szintidő tartására bevethetjük a konyhai időzítőt, elénekelhetünk egy rövidebb dalt, vagy stopper segítségével megpróbálhatunk napról napra gyorsabbak lenni.
A szigetelés hiányosságait nem tudjuk áthidalni, de egy kis javulást elérhetünk. Az ablakok és az ajtók huzatos réseit el tudjuk torlaszolni plédekkel, ezzel pedig akár 1–2%-os energiamegtakarítást is elérhetünk.
A fenti néhány példa csupán csepp a tengerben. Ezeken túl számos további megoldás létezik, melyek segítenek visszaszorítani energiafogyasztásunkat. Némelyik csupán egyetlen mozdulat, esetleg egy-egy mindennapi szokásunk nüansznyi változtatása, míg más részük komolyabb tervezést igényelhet, de még mindig a teljesen vagy a szinte ingyenes kategóriánál maradva.
Utóbbira remek példa lehet a házunk szigetelésében télen és nyáron is komoly segítséget nyújtó futónövények használata.
Egyelőre nem látszik, hogy rövid távon mitől csökkenhetnének jelentősen az energiaárak. Ennek megfelelően az energiahatékonyságot növelő megoldások esetében is érdemes hosszabb időtávban gondolkozni. Ilyen lehet egy-egy régi, sokat fogyasztó háztartási gép cseréjének beütemezése, a fűtési rendszer vagy az épület szigetelésének korszerűsítése, vagy épp árnyas fák ültetése a ház mellé. A nagyobb ráfordítást vagy időt igénylő változtatások mellett pedig a legfontosabb, hogy a korábbinál sokkal tudatosabban, szükségleteinkre szorítkozva fogyasszunk. Ezzel végeredményben nemcsak pénzt spórolunk, de nagy lépést teszünk a fenntarthatóbb életmód felé is.
(Forrád: Grrendex: https://greendex.hu/