A magyar szabadságharc egyik szellemi vezére

Az 1849. április 14-i trónfosztás után Kossuth Lajos lett Magyarország kormányzója

Kétszázhúsz éve, 1802. szeptember 19-én született a Zemplén vármegyei Monokon Kossuth Lajos, az 1848-49-es szabadságharc vezetője, Magyarország kormányzó-elnöke, aki élete utolsó majdnem fél évszázadát száműzetésben élte le, ezért emlegették „a turini remeteként".

„Amely percben Magyarországon akadna ember, aki urává akarna lennie e nemzetnek, aki bármely hatalmat mástól, mint e nemzet képviselői testület kezéből akarna venni, azon emberre, uraim, vigyázzanak önök, az egész nép, és soha semmi esetben ne tűrjék, ne engedjék azt, hogy e nemzet felett más határozhasson valaki, mint e nemzet maga."
(Kossuth Lajos)

Országos ismertségre szert tett

Kossuth Lajos kisnemesi családból származott, akinek születésének időpontjáról a szaktudományban is vita folyt. Abban azonban viszonylagos az egyetértés, hogy az év 1802. Kossuth tanult filozófiát és német nyelvet is, majd jogi oklevelének megszerzése után, 1824-ben ügyvédi pályára lépett. Karrierje gyorsan ívelt felfelé. A megyei politikai életbe 1830-ban, a reformellenzék tagjaként kapcsolódott be.

Az 1832-1836. évi pozsonyi országgyűlésen a távollévő főrendek képviselőjeként volt jelen, kéziratosan másolt, levélformában terjesztett lapjában, az Országgyűlési Tudósításokban a beszédeket kivonatosan közölte és kommentálta, így népszerűsítve a reformellenzéket.

A Kossuth Lajos a diéta berekesztése után az országos ismertségre szert tett Kossuth Pestre költözött, és megindította a hasonló szellemben szerkesztett Törvényhatósági Tudósításokat, melyben a vármegyék és városok közéletéről, gyűléseiről közölt beszámolókat. A lapot 1837-ben „lázító" hangvétele miatt betiltották, Kossuthot perbe fogták, és négyévi fogságra ítélték. 1840 májusában amnesztiával szabadult, és

a következő évben megindította a liberális szellemű Pesti Hírlapot, amely a feudális kiváltságok ellen, az ország alkotmányos függetlenségéért, a polgári szabadságjogok megteremtéséért lépett fel.

Az 1849. április 14-i trónfosztás után Kossuth Lajos lett Magyarország kormányzója Forrás: Wikimedia Commons

Az újságtól 1844-ben meg kellett válnia, ezután megszervezte az első hazai Iparmű Kiállítást, kezdeményezte a Magyar Kereskedelmi Társaság, a Gyáralapító Társaság megalakítását, a magyar áruk védelmére a Védegyletet. A reformkorban legnagyobb politikai ellenfele Széchenyi István gróf volt (akit Kossuth nevezett „a legnagyobb magyarnak"), a mindkettejük által áhított polgári átalakulás mikéntjéről folytatott vitájuk egészen a szabadságharcig tartott.

Kossuthot 1847-ben az Ellenzéki Párt programjával Pest vármegye követévé választották, az utolsó rendi Országgyűlésen az ellenzék vezéralakjaként döntő része volt abban, hogy 1848-ban az Országgyűlés az átalakulás élére állt.

Önálló magyar bankjegyeket rendelt

Kossuth Lajos az 1848. március 15-i forradalom után a Batthyány Lajos gróf vezette első felelős magyar kormány pénzügyminisztere lett. A forradalom fegyveres védelme érdekében 1848 júliusában az első magyar népképviseleti Országgyűlésen betegen elmondott, rendkívüli hatású szónoklatával 200 ezer újoncot és 42 millió forintot szavaztatott meg. Kossuth Lajos rendelte el 1848 augusztusában az önálló magyar bankjegyek, a Kossuth-bankók forgalomba hozatalát, szeptemberben,

a Magyarország elleni fegyveres intervenció kezdete után az ő javaslatára állították fel a honvédelem megszervezése céljából az Országos Honvédelmi Bizottmányt.

Kossuth Amerikában, Southworth és Hawes 1852-ben Bostonban készült egészlemezes dagerrotípiáján (Wikipedia) Forrás: https://ujkor.hu/content/a-gorgey-arulokep

Miután Batthyány 1848. október 2-án lemondott a miniszterelnöki tisztségről, a hatalom az Országos Honvédelmi Bizottmányra szállt, amely elnökévé választotta, így Kossuth a forradalom első számú politikai vezetője lett. Az Országgyűlés a dicsőséges tavaszi hadjárat során,

1849. április 14-én az ő kezdeményezésére mondta ki Debrecenben a Habsburg-ház trónfosztását, őt magát pedig ideiglenes államfővé, kormányzó-elnökké választották.

A szabadságharc az osztrák és orosz túlerő miatt elbukott, Kossuth pedig a vesztes temesvári csata után, augusztus 11-én Aradon lemondott, és Görgei Artúrra ruházta a teljhatalmat.

Támogatókat szerzett Magyarország felszabadításához

Kossuth Lajos az augusztus 13-i világosi fegyverletétel után emigrációba kényszerült. Szeptemberben Vidinből írott levelében - igaztalanul - árulással vádolta meg Görgeit, akivel folytatott személyes és politikai vitái végigkísérték a szabadságharcot.

Másfél éves törökországi tartózkodás után bejárta szinte egész Európát és az Egyesült Államokat is, hogy támogatókat szerezzen Magyarország felszabadításához.

Amerikai útja egyfajta diadalmenetté vált, ahol felszólalhatott az amerikai törvényhozás előtt is. A Capitolium épületében ma it ott áll tiszteletük jelképeként a magyar államférfi mellszobra.

Görgei Artúr, Görgey Artúr, Kossuth Lajos Forrás: https://www.fszek.hu/sirkert/album/Fiumei%20%C3%BAti%20S%C3%ADrkert%203/4.%20%C3%81rk%C3%A1dok/09%20%C3%81J%20Nyugati%20kupola/3.%20G%C3%B6rgey%20Arthur%20ikonogr%C3%A1fia/index.html#%C3%A1jk%20g%C3%B6rgei1arck%C3%A9pek027.jpg

Kossuth 1852-től Londonban, 1861-től Olaszországban, majd utolsó éveiben Torinóban (Turin) élt, ahol megírta a máig sokat kutatott emlékiratait. A férfi élesen ellenezte a kiegyezést, 1867-ben Deák Ferenchez küldött nyílt levelében,

a Kasszandra-levélben bírálta azt a politikai megoldást, amely Magyarország sorsát a Habsburg Birodalomhoz kötötte.

Kossuthot 1890-ben azonban megfosztották magyar állampolgárságától, amire egyfajta „válaszképpen" számos város és vármegye díszpolgári címmel tüntette ki.

A magyar nemzeti függetlenségért folytatott harc jelképévé vált

Kossuth 1894. március 20-án bekövetkezett halála után holttestét vonattal hozták haza. Április 1-jei - nem állami, hanem Budapest székesfőváros által rendezett - díszpompás temetésen félmillió ember kísérte utolsó útjára, a Kerepesi úti temetőbe, ahol sírja fölé néhány év múlva az ország legnagyobb mauzóleumát építették.

Kossuth megítélése politikai pályafutása során ellentmondásos volt, parázs vitákat folytatott Széchenyivel, Görgeivel, Deákkal, de még emigrációbeli társaival is.

1851. október 11. Az Illustrated London News kiemeli, hogy Kossuth harca nem egy a sok közül Európában Forrás: TranzPress

Száműzetésében aztán a magyar nemzeti függetlenségért folytatott harc jelképévé vált, alakja köré, amely halála után az emlékezetben egyre nagyobbra nőtt, kultusz szövődött. Nevét utcák és közintézmények, a legmagasabb állami kulturális díj és a fő közszolgálati rádióadó viseli, csaknem minden magyar településen áll szobra, a forint bevezetése után arcképe a legmagasabb címletű, 100 forintos bankjegyre került.

Hangját 1890-ben fonográfra rögzítették, ez a legrégibb fennmaradt magyar hangfelvétel.

Balatonszabadiban található mellszobrát a világ első köztéri Kossuth-szobraként tartják számon. 2021-ben felavatták mellszobrát a New York állambeli Buffalóban.

(MTVA Sajtóarchívum, Origó)