Lelakatolt vámpírt találtak egy sírban, sarlóval a nyakán

Az elhunyt feltámadásától tartva sarlót helyeztek a nyakába és a bal láb lábujjához lakatot kötöttek

A toruni Nicholas Kopernikusz Egyetem régészei egy 18. századi sírra bukkantak, amelyben egy „női vámpírt" temettek el. A holttest nyakára egy sarlót helyeztek a végső nyugalomra helyezése előtt, feltehetően, hogy „megakadályozzák a vámpírként való feltámadását".

A vérszívó szellem vagy az emberi húst fogyasztó démon fogalma szinte minden civilizáció mitológiájában és népmeséiben megjelent az évszázadok során. Az egyik legkorábbi vámpírábrázolás az akkádok, asszírok és babiloniak ékírásos szövegeiből származik, ahol olyan démoni alakokra hivatkoztak, mint a Lilu és Lilitu.

A 17. és 18. század végén azonban az emberiség által elképzelt vámpírok folklórja számos európai etnikai csoport verbális hagyományaiban elterjedt.

Gonosz lények, öngyilkos áldozatok, boszorkányok, rosszindulatú szellem által megszállt holttestek vagy vámpírtámadás áldozataiként írták le őket.

A vámpírészlelések a 18. században érték el a jelenség tetőfokát Kelet-Európában, ahol gyakorta exhumálták a holtakat és elkezdték a karózás gyakorlatát, hogy úgymond „elpusztítsák a lehetséges visszamaradókat".

Ezt az időszakot általában „18. századi vámpír-vitaként" emlegetik tudományos körökben.

A régészek most egy észak-lengyelországi város, Bydgoszcz közelében végeztek feltárásokat, ahol egy különös temetkezésre bukkantak. Ahogy arra az antropológiai tanulmány rámutat, az eltemetett nőnek kiálló elülső fogai voltak, ami miatt a megjelenése valószínűleg igencsak furcsának és ijesztőnek számított.

Az elhunyt feltámadásától tartva sarlót helyeztek a nyakába és a bal láb lábujjához lakatot kötöttek Forrás: Miroslav Blicharski / Aleksander

Ez viszont késztette a 17. századi babonás helyieket, hogy boszorkánynak vagy vámpírnak bélyegezzék. Feltámadásától tartva sarlót helyeztek a nyakába és a bal láb lábujjához lakatot kötöttek.

Ez a pozíció lefejezte volna az egyént, ha megpróbált volna felkelni a sírból

– mondta Dariusz Poliński, az egyetem professzora a sarlóra utalva a HeritageDaily online tudományos portálnak.

Hozzátette: a sír morbid jellege ellenére a nőt selyemkendővel a fején temették el, ami a 17. században luxuscikknek számított . Ez arra utalhat, hogy az elhunyt magas társadalmi státuszú volt.

A szakemberek korábbi temetkezéseket is találtak Lengyelországban, amelyek vámpírellenes szokásokat mutattak:

számos levágott fejű csontvázat tártak fel például Krakkóban, vagy Kamie Pomorskie-ban egy olyan temetkezést, amelynek a szájába téglát nyomtak. Ez azonban az első példa Lengyelországban, ahol a sarlót úgy helyezték el, hogy az megakadályozza a „vámpír feltámadását".