Drámai hír a tengerszint emelkedésével kapcsolatban

Antarktiszi éjszaka

Az Antarktisz jégtakaróinak fizikáját és dinamikáját tanulmányozó tudósok új potenciális gyenge pontot fedeztek fel, amely felgyorsíthatja a tengerszint emelkedését a következő néhány száz évben. Az Antarktiszon már most 3 Celsius-fokkal nőtt a hőmérséklet, ami az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által jelentett átlagos globális felmelegedés ötszöröse. Egy új tanulmány szerint ennek nagyobb hatása lehet, mint azt a tudomány eddig vélte.

A tengerszint emelkedésének felfedezése

A Stanford Egyetem kutatói azonosítottak egy folyamatot, amely jelentős hatással lehet a jégtakarók jövőjére: ez a meder felolvadása (más néven alapolvadás), amely a szárazföld és a felette lévő jégtakaró határfelületén történik. Olyan területeket neveztek meg, amelyek bár jelenleg nem veszítenek sok jeget, de hozzájárulhatnak a tengerszint emelkedéséhez.

Antarktiszi éjszaka Forrás: Kenrick Turner

Nem feltételezhetjük egyértelműen, hogy mindenhol fagyott is marad az, ami jelenleg ebben az állapotban van

– mondta Dustin Schroeder, a Standfordi Egyetem Stanford Doerr Fenntarthatósági Iskola geofizikai docense a ZME Science online tudományos portálnak. – Lehet, hogy ezek a régiók „alulértékelt potenciális hozzájárulók".

A kutatók modellezték, hogyan viselkednek az Antarktisz jégtömbjei ott, ahol találkoznak a talajjal. Azt találták, hogy a bazális olvadás itt rövid időn belül megtörténhet. Ezután megvizsgálták, hogy

az ilyen olvadás kezdete jelentős jégveszteséget idézhet-e elő száz éven belül, és megállapították, hogy ez általában nem jár együtt a jég instabilitásával.

Eliza Dawson, a Nature tudományos folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője, geofizikus doktorandusz elmagyarázta, hogy szinte még nem is készült olyan kutatás, amely a felolvadás kezdetét, a fagyott jégből jéggé való átmenetet vizsgálta volna olyan olvadásponton, ahol a víz a mederben a jég csúszását okozhatja. Ezért is érdekelte őket, hogy megtudják, mekkora hatása lehet a kiolvadásnak.

A változó óceáni viszonyok is tényezők lehetnek

A kutatók ezután a hőmérséklet-változásokat modellezték az Antarktisz bázisán az alatta lévő szárazföld felett elmozduló jégtakaró által okozott súrlódási változások alapján. Ezek a szimulációk azt mutatták, hogy Kelet-Antarktisz – amely a nyugati részhez képest stabil régió –, az Enderby-Kemp és a George V Land területek érzékenyek az olvadásra.

A szimulációk szerint a George V Landon belül a Wilkes-medence vezető tengerszinti tényezővé válhat, ha olvadás történik.

A szakemberek úgy gondolják, hogy ez a méretét tekintve a gyorsan fejlődő és valószínűleg instabil Thwaites-gleccserhez hasonlítható Nyugat-Antarktiszon.

Az Esperanza argentin kutatóállomás az Antarktiszon Forrás: brytta/Getty Images/iStockphoto

A tudósok azt viszont nem tudják, hogy a vizsgálatban azonosított potenciálisan érzékeny területeken milyen erők válthatják ki az olvadást, és az sem ismert, hogy ez milyen hamar következhet be. Az egyik vezető okként a változó óceáni viszonyokat emelték ki.

A tanulmány azt is megmutatta, mennyire fontos a jégtakarók alján a hőmérséklet mérése, megértése és modellezése, mivel a jövőbeni tengerszint-emelkedés legnagyobb bizonytalansága pont a nagy jégtakarók viselkedését megváltoztató folyamatokból adódhat. A tengerszint emelkedését a gleccserek és jégtakarók által hozzáadott víz, valamint a tengervíz tágulása okozza. A kutatók szerint ezért további vizsgálatokra lesz szükség ezekben a régiókban.