Aki hazánkat az egyik legfejlettebb európai királysággá tette

I. (Nagy) Lajos király legyőzi a török sereget, az uralkodó balkáni hadjárata során. Lajos a magyar történelem egyik legkiválóbb királya volt

Hatszáznegyven éve, 1382. szeptember 10-én hunyt el I. (Nagy) Lajos Anjou-házi magyar és lengyel király, akinek uralkodása alatt a középkori Magyarország az egyik legfejlettebb európai királysággá vált.

Capuánál győzelmet aratott, majd bevonult Nápolyba

1326. március 5-én jött a világra Visegrádon a Capeting-dinasztia Anjou-házi magyar ágának tagjaként. Apja, I. Károly (Károly Róbert) az Árpád-ház fiúágon 1301-ben történt kihalása utáni trónharcokból győztesen került ki, és 1308-ban királlyá választotta az országgyűlés. Anyja Piast (Lokietek) Erzsébet lengyel királylány, Nagy Kázmér húga volt.

Lajos gondos nevelést kapott, beszélt magyarul, latinul, olaszul, németül, eszményképe volt a lovagi életforma, de érdekelte a csillagászat és a történelem.

Károly Róbert Magyarországot Közép-Kelet-Európa vezető hatalmává emelte Forrás: Wikimedia Commons/ https://www.bildarchivaustria.at/Pages/ImageDetail.aspx?p_iBildID=4619209

Bátyjai halála után már három éves korában trónörökös lett, majd 1338-ig Erdély hercege volt.
Károly Róbert halála után, 1342. július 21-én, 16 éves korában koronázták meg Székesfehérvárott, trónra lépésekor már nyugodt, erős gazdasággal, jó külkapcsolatokkal bíró országot örökölt.

Életében fontos szerepet játszott a kezdetben politikáját is befolyásoló anyja iránti tisztelete, mély vallásossága, valamint a harc iránti szenvedélye, szinte minden szomszédjával hadakozott, hadjáratait évente maga vezette életét többször is kockára téve.

1346-ban a velenceiek által ostromlott Zára felmentésére indult, de vereséget szenvedett. Öccse, András nápolyi király meggyilkolását megbosszulandó, 1347-ben Nápoly ellen fordult. Capuánál győzelmet aratott, elfoglalta Aversát és kivégeztette Durazzói Károlyt, de ezzel elvesztette az olaszok támogatását. Bevonult Nápolyba, felvette a Szicília és Jeruzsálem királya címeket, ám hazatérte után a várost elvesztette. 1350-ben ezért ismét Nápoly ellen vonult, elfoglalta a királyságot, de hódítását nem tudta megtartani.

Több felkelést is levert

1356-ban a Velence elleni hadjárata során meghódította a dalmát városok egy részét, majd 1358-ban a városállammal kötött zárai békével megszerezte egész Dalmáciát. Az egész tengerpart Raguzától (ma Dubrovnik) a mai Rijeka vidékéig Magyarországhoz került, és ezzel az ország tengeri hatalommá vált.

Lajos támogatta a pápa itáliai háborúit, ezzel "az egyház főkapitánya" címet érdemelte ki - csapatai biztosították 1377-ben a Szentszék visszatérését Avignonból Rómába.

I. (Nagy) Lajost ábrázoló dombormű a székesfehérvári Nemzeti Emlékhely királygalériájában. Bódás Tamás ötvösművész alkotása (2016). Kép forrása: szekesfehervar.hu Forrás: https://mki.gov.hu/hu/hirek-hu/evfortulok-hu/tundokolt-az-orszag-tronjan-640-eve-hunyt-el-i-nagy-lajos-kiraly

Az 1365-1375 közti balkáni háborúinak célja hatalmának kiterjesztése és az eretnek bogumilok keresztény hitre térítése volt. Szerbia ellen hét hadjáratot vezetett, amíg Lázár fejedelem elismerte hűbérurának. Bosznia nyugati részét 1357-ben magyar uralom alá helyezte, a bosnyák bán is a vazallusa lett. Leverte a szerb király, a román vajda és a bolgár cár együttes felkelését, Vidint magyar bánsággá tette, majd hűbéres fejedelemséggé alakította. Bulgária és Moldva is hűbérese lett,

Havasalföld fejedelmét területek átengedésével akarta a magyar koronához kötni, de háromszor is fegyverrel kellett fellépnie ellene.

Nagy Lajos a Képes Krónika első oldalán Forrás: Wikipedia

1370-ben megörökölte Kázmér lengyel király trónját, perszonáluniót hozott létre. Új királyságát előbb lengyel anyjára, majd 1377-től Opuliai Lászlóra bízta. Kassai kiváltságlevele elismerte a lengyel rendek szabadságjogait, ők ennek fejében elfogadták a leányági örökösödést.

Kihirdette az ősiség törvényét

1372-ben lánya, Mária és Luxemburgi Zsigmond eljegyzése révén megbékült IV. Károly német-római császárral, de Velencével 1378-ban újabb háborút kezdett. A genovai hajóhad segítségével sikerült győznie és Velencét visszaszorítania, majd lányának örökösödése érdekében (Durazzói) Kis Károlyt segítette Nápoly trónjára. Négy háborút vívott a litvánokkal, Halicsot is fennhatósága alá vonta.

1375-ben először tört be a török Magyarországra, Lajos azonban nem ismerte fel a veszély nagyságát, s a segítségét kérő bizánci császárt sem támogatta.

I. (Nagy) Lajos király legyőzi a török sereget, az uralkodó balkáni hadjárata során. Lajos a magyar történelem egyik legkiválóbb királya volt Forrás: Wikimedia Commons

A király 1351 végén az ország nemeseinek kérésére országgyűlést tartott, kihirdette az ősiség törvényét, amellyel megerősítette az 1222. évi Aranybullát, a köznemességnek azonos jogokat biztosított a főnemességgel, kimondta a nemesi birtok sérthetetlenségét, ugyanakkor megtiltotta a szabad rendelkezést minden ősi birtok felett és elrendelte, hogy az örökös nélkül maradt hagyatékot negyedíziglen örökölheti az oldalági rokonság, ezután az a koronára száll. (1848-ig érvényben maradt ez a kötött-birtoklási rend, amely évszázadokig nagymértékben hátráltatta a társadalmi és gazdasági haladást.)

Lajos bevezette a jobbágyok által a földesuraknak fizetendő kilencedet is, egységesítette a nemesi kiváltságokat, folytatta apja egyházpolitikáját, megtiltotta a pápai tizedszedést, s maga töltötte be az egyházi állásokat.

I. Lajos aranyforintja. A nagy király békét és jólétet teremtett az országban Forrás: Wikimedia Commons

Reformja során szabályozta az egyházi és a világi bíróságok hatáskörét, támogatta a városok önkormányzatát és gazdasági előjogokat adott nekik. 1367-ben megalapította az első magyar egyetemet Pécsett, kiépíttette a diósgyőri várat, számos kolostort hozott létre, Aachenben, Mariazellben kápolnát alapított a magyar szentek tiszteletére. Uralkodása alatt a lovagi kultúra és az építészetben a gótika fénykorát élte.

Európai nagyhatalommá tette a Magyar Királyságot

A király utolsó éveiben súlyos, leprához hasonló betegsége miatt remeteéletet élt, halálával férfiágon kihalt az Anjou-ház magyar ága. Még életében elismertette leánya, Mária utódlási jogait, de a lengyelek másik leányát, Hedviget választották meg uralkodónak, akit Jagelló litván fejedelemmel házasítottak össze. Jadwiga királynőt ma is nemzeti szentjükként tisztelik.

Magyarország Nagy Lajos király korában Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár

A magyar trónt Mária, majd annak férje, Luxemburgi Zsigmond örökölte.

I. Lajos a Magyar Királyságot európai nagyhatalommá tette, visegrádi udvara Közép-Európa hatalmi központja volt, a magyar korona befolyása délen és keleten messze túlnyúlt a királyság határain. Egy 15. századi kódexben feljegyzett királynévsorban szerepel a neve mellett először a potens, azaz erős, hatalmas jelző, amely később Nagy Lajos király néven állandósult.

(MTVA Sajtóarchívum)