Meglepő titkok derültek ki a lázadó brit kelta törzsről

Az icének régészeti bizonyítékai a nyakperecek - nehéz arany, ezüst vagy arany-ezüst ötvözetből készült karikák, melyet a nyak körül és a vállakon viseltek

A régészek épp egy római kori templomot tártak fel Nagy-Britanniában, amikor meglepő leletekre bukkantak a brit kelta törzs, az iceneusokkal kapcsolatban. A vaskori törzs volt, amely a mai Norfolk, Suffolk és Cambridgeshire egyes részein lakott a síkvidékeken és a mocsarak területén.

Az icenusok Britannia keleti partján éltek. Az ókori brit törzs fővárosaként jegyzik Cambotium-ot (a ma Cambridge-t) és Venta-t (a mai Caistort). Boudica királynőjük vezetése alatt fellázadtak a rómaiak zsarnoksága ellen, és sokáig hősiesen harcoltak.

Szövetséget kötöttek Rómával, amikor Claudius 43-ban meghódította Nagy-Britanniát, ám hamarosan törzsi lázadások törtek ki, amikor a törzsi uralkodó, Prasutagus megpróbálta királyságának felét családjára hagyni, a római uralkodó helyett.

Krisztus után 60-ban vagy 61-ben, amikor Gaius Suetonius Paulinus római kormányzó Mona szigetén (a mai Anglesey) folytatott hadjáratot Wales északnyugati partján, Boudica királynő (Prasutagus felesége) nagy horderejű felkelést indított a római elnyomás ellen, amiben az icenusok, a trinovanták és más brit törzsek is részt vettek.

Az icének régészeti bizonyítékai a nyakperecek - nehéz arany, ezüst vagy arany-ezüst ötvözetből készült karikák, melyet a nyak körül és a vállakon viseltek Forrás: Caistor Roman Project

Kifosztotta Camulodunum-ot (Colchester), Londinium-ot (London) és Verulamium-ot (St Albans), még mielőtt végleg legyőzték és megölték volna.

A lázadást végül a rómaiak leverték: Suetonius átcsoportosította erőit, és a túlerő , határozottan legyőzte a törzsi koalíciót. A győzelmet követően az eredetileg icenus területeket civitas-nak vagy közigazgatási területnek nyilvánították. Időszámításunk szerint 70 körül a mai Caistor St Edmund közelében lévő Venta Icenorum várost polgári fővárossá alakították át, amely

a régió fő gazdasági, kulturális és közigazgatási központjaként működött az új római tartományban.

A Nottinghami Egyetemmel és az angliai Caistor St Edmund-i Norvic Régészeti szervezettel együtt dolgozó Caistor Roman Project által végzett ásatások során most felbukkant bizonyítékok viszont arra utalnak, hogy a legyőzött icenusok továbbra is a saját területükön éltek, sőt a római életmódot is felvették.

Boudica szobra Westminster Pier közelében Forrás: Picasa

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az icenusok eltűnnek a történelemből a Boudica-lázadás után, pedig mindig is itt voltak Norfolkban

– mondta Bowden professzor, a projekt igazgatója a BBC-nek, amit a HeritageDaily online tudományos portál idéz. – Ugyanúgy használják a római világtól kapott új dolgokat, akár római módokon, akár a nekik megfelelő módon.

A régészek komplett kerámiaedényeket, importált vulkáni kőzetből készült háztartási köszörűköveket, csont- és bronztűket, valamint feldarabolt állatcsontokat is találtak a helyszínen, amelyeket rituálisan helyeztek a földbe oly módon, hogy az megfeleljen saját hitüknek, valamint hogy ezzel kivívják isteneik kegyeit.