A whisky globális piacának értéke 2018-ban összesen 57,96 milliárd dollár volt és évek óta folyamatosan növekszik. A kereslet is emelkedik és úgy tűnik, az emberek ma már nem csak az „átlagos" whiskyre vágynak: a prémium kategóriás whisky-k egyre inkább népszerűek.
A kutatók most találtak egy olyan módszert, amely során kis aranyrészecskéket használhatnak a whisky érettségének mérésére.
A Glasgow-i Egyetem kémikusainak és biotudósainak tudósai alkották meg azt a tesztet, amely a whisky egy egyedülálló tulajdonságát használja fel az érettség mérésére.
A tesztet hamarosan egy hordozható készletté fejlesztik a lepárlók számára.
A piacon természetesen már elérhetőek más alternatívák: ezek speciális eljárásokat, például tömegspektrometriát és kromatográfiát használnak. Ilyen eszközök azonban ritkán állnak rendelkezésre a raktárban, a mintákat tehát el kell küldeni az elemzéshez, ami viszont mindent lelassít.
Amióta a whiskyipar létezik, a lepárlók igyekeztek jobb módszereket találni az egyes hordók érettségének mérésére, hogy segítsenek nekik felismerni, hogy a keverék mikor áll készen a felhasználásra
– mondta Will Peveler, a tanulmány vezető szerzője a ZME Science online tudományos portálnak. – Az életkor sokkal többet jelent, mint pusztán egy számot, ha whiskyről van szó.
Az ACS Applied Nano Materials folyóiratban publikált tanulmány szerint valamennyi whisky megkapja a szín-ízprofil egy részét a fahordókban való tárolás során, miközben hónapokig vagy akár évekig érlelődik. A végtermék íze a rokon vegyületeknek nevezett tényezők összetett keverékéből adódik.
A folyamatnak azonban gyakran van egy kiszámíthatatlan oldala. Mivel számos tényező változtathat (a fa forrása a hordóban, a használat száma, az oxigén mennyisége, stb.), minden hordó saját egyedi ízt állíthat elő. Alapvetően tehát minden hordó a maga módján érik.
A legértékesebb whiskyket akár évtizedekig is érlelik, míg a fiatalabbakat egy kis adag érlelt szesszel keverik össze: a végeredmény tekintetében egy teszt mindkét esetben hasznos lenne.
A kutatók ezért kémiai reakciókat használtak a whiskyminták érettségének meghatározására. Rájöttek, hogy ha a whiskyt kis mennyiségű aranyat tartalmazó oldattal kevernek, akkor szobahőmérsékleten a mintában rövid idő alatt arany nanorészecskék képződnek. Ezt az aranyoldatot tizenöt féle, az Egyesült Államokban, Japánban és Skóciában desztillált whisky mintáival keverték össze. Egy hordóból rendszeres időközönként vett mintákat is teszteltek, hat éven át. Utóbbiak tulajdonságainak mérésével megállapították, hogy
a whiskyk kémiai összetétele eltérő alakú és színű arany nanorészecskék létrejöttéhez vezetett.
A kulcsjelenség itt az úgynevezett „felületi plazmonrezonancia". Bár ez bonyolultan hangzik, alapvetően azt jelenti, hogy néha a fényhullámok beszorulhatnak a nanorészecskékbe, ha a nanorészecskék kisebbek, mint a fény hullámhossza. Ez egyfajta „ujjlenyomat" tesztet hoz létre, amely lehetővé teszi a lepárlók számára, hogy meg tudják állapítani, mennyire érett a whisky.
Első alkalommal sikerült megmutatnunk, hogy a whisky öregedéssel kapcsolatos kémiája szabályozza az arany nanorészecskék képződését
– tette hozzá Peveler. – Ez lehetővé tette számunkra, hogy egyedi „ujjlenyomatot" hozzunk létre, nem csak az általunk tesztelt whiskytípusokhoz, hanem arra is, hogy a whisky hogyan érik az idő múlásával.
Hozzátette: a következő lépés az, hogy ki kell vinni a módszert a laborból, és valós forgatókönyvben bizonyítani kell annak hatékonyságát.