Két csillagász, Tilman Spohn és Dennis Höning olyan modellt dolgozott ki, ami a szárazföldek és a vizek fejlődése, valamint körforgása alapján tárja fel a Naprendszeren túli bolygók evolúcióját. Az eredmények alapján az exobolygók 80 százalékos valószínűséggel szárazak lehetnek, míg 20 százalék annak az esélye, hogy óceánbolygóval van dolgunk.
Mindössze 1 százalék az esély arra, hogy olyan bolygóra akadjunk, ahol a szárazföld és a víz aránya a Földön látotthoz hasonló.
"Mi, földlakók a szárazföldi területek és az óceánok közötti egyensúlyt élvezhetjük szülőbolygónkon. Csábító azt feltételezni, hogy egy második Föld is olyan lenne, mint a miénk, de a modelljeink azt sugallják, hogy ez valószínűleg nem így van" - mondta Spohn professzor, a berni Nemzetközi Űrkutatási Intézet ügyvezető igazgatója.
A kutatócsoport modelljei szerint a szárazföld-óceán eloszlás hatással van a bolygók éghajlatára. Egy óceánbolygó, amelynek mindössze 10 százalékát borítja szárazföld, valószínűleg trópusi meleg, nedves világ lenne. Ezzel szemben a kontinentális világok, amelyeknek kevesebb mint 30 százalékát borítja óceán, hidegek és szárazak. A szárazföldek belsejében a hűvös sivatagok dominálhatnak. Összességében az ilyen típusú bolygók kísértetiesen tükröznék a Föld jégkorszakbeli állapotát.
A Földön a kontinensek vulkáni tevékenység általi növekedése és az időjárás okozta eróziója nagyjából egyensúlyban van. A fotoszintézisen alapuló élet a szárazföldön virágzik, ahol közvetlen hozzáférése van a napenergiához. Az óceánok hatalmas víztározót biztosítanak, amely fokozza a csapadékmennyiséget, és megakadályozza, hogy a jelenlegi éghajlat túlságosan szárazzá váljon.
Spohn professzor hozzátette: mind a száraz, mind az óceáni bolygókon előfordulhat élet, ám az ottani növény- és állatvilág drasztikusan eltérhet a földitől.