Dr. Małgorzata Kot, a Varsói Egyetem Régészeti Karának tudósa és kollégáinak új tanulmánya azt mutatja, hogy ezek az kőeszközök méltán viselhetnék a Lengyelország legrégebbi alkotásai címet. A szerszámok keletkezési korát Dr. Claudio Berto állapította meg, aki a kezdeti megfigyeléseire hagyatkozva állítja, hogy
a barlangban rejtőző kis állati maradványok sokkal régebbiek, mint 40 ezer év; hamarosan kiderült, hogy akár félmillió évesek is lehetnek.
Ahogy arra a szakemberek rámutattak, a kis csontok között a mai rágcsálók egykori rokonainak maradványai, mosbache-i farkasok, hiénakutyák, a barlangi medvék egyik ősei és egy barlangi oroszlán maradványai voltak.
A fajok mindegyike (a mai Lengyelország területén már kihalt) 450-550 ezer évvel ezelőtt kóborolt ebben a régióban.
A csontok feltárásának rétegében felfedeztek negyven kovakő relikviát is, amelyek főleg a szerszámgyártás melléktermékein lehettek, de több kovakő kaparó és kis kovakő kés is hevert a helyszínen.
Mivel ezek a műtárgyak ugyanabból a rétegből származnak, mint a csontok, ez azt jelenti, hogy nagyon hasonló a koruk
– mondta Dr. Kot a HeritageDaily online tudományos portálnak. – Ezt a vélekedést igazolták a barlangban végzett újraásatási kutatások is, amelyek megerősítették a tudósok által fél évszázaddal ezelőtt leírt rétegelrendezést.
Hozzátette: bár az állati csontok nem mutatnak vágásra vagy feldolgozásra utaló jeleket, a szakemberek szerint az állatok valószínűleg olyan időszakokban éltek a barlangban, amikor az emberek ideiglenesen elfoglalták őket.
A szerszámokat nagy valószínűséggel a Homo heidelbergensis készítette, az archaikus ember kihalt faja vagy alfaja, amely a középső pleisztocénben létezett.
A tanulmány szerint az ilyen felfedezések igencsak ritkának számítanak.