Az még nem teljesen világos a tudomány számára, hogy miért vannak az embereknek visszatérő rémálmaik. Néhány tudós úgy gondolja, hogy ezek semmi mást nem jelentenek azon túl, hogy felfedik az életünk potenciális stresszes területeit. Más szakemberek azonban azt állítják, hogy
a visszatérő negatív álmok a megoldatlan személyes konfliktusokat jelzik.
Tény azonban, hogy függetlenül attól, hogy mi okozza őket, az éjszakáról éjszakára ismétlődő rémálmok igencsak kimerítők lehetnek, ami miatt gyakran az éjszaka közepén ébredhetünk fel, ami befolyásolja az alvásunk minőségét is. A statisztikák szerint a felnőttek 4 százaléka bármikor tapasztalhat krónikus rémálmokat.
A terapeuták ilyenkor gyakran tanítják arra a pácienseket, hogy fogalmazzák újra a rémálmaikat és próbálják meg pozitív, kellemes változatokká átalakítani azokat.
A Current Biology tudományos szaklapban publikált, új tanulmányban a svájci kutatók egy lépéssel még tovább mentek: a rémálmokkal küzdő önkénteseket egy vezeték nélküli fejpánttal látták el alvás közben, amely egy pozitív nappali élményhez kapcsolódó hangot adott ki, hogy úgymond „kirángassa" a beteget a rémálomból és az álmot „pozitívabb terepre terelje".
Kapcsolatot találhatunk az álmokban tapasztalt érzelmek típusai és érzelmi jólétünk között
– mondta Lampros Perogamvros, a Genfi Egyetemi Kórházak és a Genfi Egyetem alváslaboratóriumának pszichiátere, a vezető szerzője a ZME Science online tudományos lapnak. – E megfigyelés alapján az az elképzelésünk támadt, hogy segíthetnénk az embereken úgy, hogy az álmaikban manipulálják az érzelmeiket.
Hozzátette: ebben a tanulmányban megmutatják, hogyan csökkenthetjük az érzelmileg nagyon erős és kifejezetten negatív álmok számát a rémálmoktól szenvedő betegeknél.
Perogamvros és munkatársai összesen 36 pácienst toboroztak, akik krónikus rémálmokról számoltak be.
Két csoportra osztották őket: az elsőben az önkéntesek nem kaptak semmiféle támogatást, ám a másikban egy teljes napi kísérleten keresztül megtanulták, hogyan társítsák a rémálmuk pozitív változatát egy bizonyos hanggal. Az intervenciós csoportba tartozó pácienseknek egy olyan fejpántot kellett viselniük, amely rendszeres időközönként lejátszotta a hangot a REM-alvás alatt – az álmodással és a memória megszilárdulásával összefüggő alvási szakaszban – két hétig.
A második csoportban csökkent az ismétlődő rémálmok intenzitása és gyakorisága, és
a fejpántot viselő betegeknek még három hónappal a beavatkozás után is kevesebb rémálma volt.
Sőt, inkább örömteli álmokról is beszámoltak.
Pozitívan lepett meg minket, hogy a résztvevők milyen jól tolerálták a vizsgálati eljárásokat, minden nap végeztek például képi próbaterápiát és éjszakánként viselték az alvási fejpántot
– mutatott rá Perogamvros. – A rémálmok gyors csökkenését figyeltük meg, miközben az álmok érzelmileg pozitívabbá váltak.
Hozzátette: ezek az eredmények nagyon ígéretesek mind az alvás közbeni érzelmek feldolgozása, mind pedig új terápiák kifejlesztése szempontjából.