Sztálin James Bondja, aki egyszerre volt náci és kommunista

Richard Sorge, a 20. század egyik leghíresebb mesterkémje

Dr. Richard Sorge, a 20. század egyik leghíresebb mesterkémje egyszerre volt a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártjának tagja. A német származású Sorge, a szovjet katonai hírszerzés, a GRU ügynökeként mind a náci Németország külügyi apparátusa, mind pedig a japán császári kormány feltétlen bizalmát bírta. A nagyvilági életet élő Sorge rendkívül népszerű volt a szebbik nem körében, amit alaposan ki is használt, mert egykori egyetemi professzora, valamint bizalmas barátja, a tokiói német nagykövet feleségét egyaránt elcsábította. A nagyvilági életet élő Sorge hihetetlenül eredményes ügynöknek bizonyult, aki pontos adatokat szolgáltatott a Pearl Harbor ellen készülő japán támadásról, valamint a Szovjetunió ellen tervezett német offenzíváról. Sorge információi tették lehetővé Sztálin számára, hogy 1941 októberétől Moszkva alá vezényelje a szibériai hadtesteket, megmentve ezzel a szovjet fővárost a német bekerítéstől. Richard Sorge-t végül a japán elhárítás buktatta le: Sztálin James Bondját hetvennyolc éve, 1944. november 7-én a tokiói Szugamói börtönben végezték ki.

„Lenyűgöző példája a kémkedés egy briliáns sikerének"

(Douglas MacArthur hadseregtábornok, az amerikai csendes-óceáni szárazföldi erők főparancsnoka)

A bakui olajmezőktől a náci pártig és a szovjet titkosszolgálatig

Ha van valódi történelmi alteregója az ikonikus filmhősnek, James Bondnak, akkor Richard Sorgét, a 20. század leghíresebb és legsikeresebb mesterkémjét mindenféleképpen annak tekinthetjük. Már

Sorge életútja is olyan izgalmas, mint egy kalandregény.

Richard Sorge egy jómódú német olajmérnök, Wilhelm Richard Sorge és orosz felesége, Nyina Szemjonovna Kobeleva kilencedik gyermekeként látta meg a napvilágot a cári Oroszországhoz tartozó azerbajdzsáni Bakuban, 1895. október 4-én. Sorge és családja 1898-ban visszaköltözött a császári Németországba. A rendkívül jó eszű fiatalember Berlinben végezte el középiskolai tanulmányait, majd 1914 októberében önként jelentkezett a német császári hadseregbe.

Richard Sorge, a 20. század egyik leghíresebb mesterkémje Forrás: Assasincreed.wikia

A frontra vezényelték, ahol hamarosan megsebesült, de felépülése után ismét visszatért a hadseregbe. Sorge kiváló frontharcosnak bizonyult,

nem egyszer önként kérte magát különösen veszélyes bevetésekre.

Kiemelkedően bátor magatartása miatt kitüntették a II. osztályú Vaskereszttel is. Vakmerősége miatt még kétszer megsebesült, harmadjára olyan súlyosan, hogy 1918-ban további szolgálatra alkalmatlannak minősítve leszerelték a hadseregtől. Lábadozása alatt olvasta el Karl Marx műveit, aminek hatására meggyőződéses kommunistává vált. 1919-ben a háború miatt félbeszakadt egyetemi tanulmányait befejezve a rendkívül intelligens és tehetséges fiatalember doktori címet szerzett a hamburgi egyetemen.

Sorge (balra) és Erich Correns az első világháborúban (1915) Forrás: Bundesarchiv

A jóképű és sármos fiatalember igen nagy népszerűségnek örvendett a szebbik nem körében, és cseppet sem bizonyult gátlásosnak, mert még egyetemi doktori témavezetője, Gerlach professzor feleségét is elszerette. Richard Sorge 1919-ben, abban az évben, amikor megszerezte a tudományos fokozatát, belépett Németország Kommunista Pártjába.

Hitler szélsőbaloldali riválisa, Ernst Thälmann, a Németországi Kommunista Párt főtitkára Forrás: Agence de presse Meurisse - Bibliothèque nationale de France

Mint meggyőződéses kommunista, részt vett az 1924-es Ruhr-vidéki puccskísérlet előkészítésében, aminek kudarca után Moszkvába emigrált. 1925-ben felvették a szovjet bolsevik pártba, és először a moszkvai Marx-Engels Intézet munkatársa lett, majd műveltségének illetve nyelvtudásának köszönhetően a Komintern apparátusába igazolták át.

1917-ben a bolsevikok szerezték meg a hatalmat Oroszországban Forrás: https://www.origo.hu/tudomany/20171106-megis-oket-neveztek-a-nagy-oktoberi-szocialista-forradalom-vezeralakjainak.html

A nyughatatlan és kalandvágyó természetű Sorgét azonban nem kötötte le az "aktatologatás", ezért 1929-ben saját elhatározásából belépett a szovjet katonai hírszerzés, a GRU (Glavnoje razvedivatyelnoje upravlenyije) hivatásos állományába.

Legendássá vált a kapcsolatépítő képességeiről

Sorge a legjobbaktól, köztük a GRU egyik alapítójától, a lett származású Jan Karlovics Berzintől, továbbá a másik híres szovjet titkosügynöktől, Szemjon Petrovics Urickijtől sajátította el a konspiráció és a hírszerzés mesterfogásait.

Sorgét szovjet megbízói 1929-ben visszaküldték Németországba.

A sorozatos belpolitikai válságok, majd az 1929. októberi New York-i tőzsdekrach nyomán kibontakozó súlyos recesszió miatt valósággal forrongott a végét járó weimari köztársaság ezekben az években.

A Wall Street-en 1929 október végén kitört tőzsdekrach világválságot okozott Forrás: Wikimedia Commons

A csődbe jutott demokrácia a rendet és biztonságot ígérő szélsőséges erőknek, a kommunistáknak és a feltörekvő náciknak kedvezett. Az 1920-as évek végére igen erőssé vált kommunisták mellett egyre többen Adolf Hitler Nemzetiszocialista Német Munkáspártjában, a nácikban látták az ország megmentőit.

Sorge a válság egyik legsúlyosabb évében, 1929-ben lépett be Adolf Hitler pártjába,

de moszkvai kapcsolatai 1930-ban a Távol-keletre küldték.

A weimari köztársaság válsága miatt folyamatosak voltak az utcai zavargások Németroszágban Forrás: Bundesarchiv

Az 1930-as évek elején Sanghaj, az egyszerre dekadens és egzotikusan lüktető dél-kínai metropolisz számított az európai, az amerikai, és japán hírszerző szolgálatok első számú ázsiai rezidentúrájának. A náci párttag Sorge mint a német állami hírügynökség, a DPA, illetve a Frankfurter Allgemeine Zeitung Kínába akkreditált tudósítója érkezett meg Sanghajba.

Kitűnő fellépésének és kapcsolatépítő képességének, valamint nagyvilági életmódjának köszönhetően hamarosan bejáratos lett a sanghaji „high life" legfelsőbb köreibe is, ahol komoly kapcsolati tőkére tett szert.

Sorge 1929-ben lépett be az akkor még csak feltörekvő náci pártba Forrás: Bundesarchiv

Az 1930-as évek elején egyre feszültebbé vált a helyzet a Japán Császárság, valamint a kínai köztársasági kormány, a Kuomintang között. A két ország között háborúval fenyegető válságban Sorge feladata a háborús helyzettel kapcsolatos információszerzés, valamint a Kuomintang ellen szervezkedő kínai kommunisták támogatása volt. Sorge Sanghajban ismerkedett meg az egyik legértékesebbnek bizonyult kapcsolatával, Hocumi Ozaki személyében.

Mao Ce-tung kínai kommunista vezetőt (a képen középen, papírlappal a kezében) a 30-as években Sztálin komoly támogatásban részesítette. Sorge egyik feladata a kínai kommunisták segítése volt, hírszerzési eszközökkel Forrás: Wikimedia Commons

A rendkívül komoly politikai nexusokkal rendelkező Hocumi pár évvel később már mint a japán császári kormány tanácsosa egyengette régi sanghaji barátja, Richard Sorge útját a legfelsőbb japán kormánykörök felé. Sorge nemcsak kínai és japán, hanem amerikai kapcsolatokra is szert tett, utóbbira a szeretőjévé tett amerikai újságírónő, Agnes Smedley útján. Mielőtt új állomáshelyére, Tokióba érkezett volna, rövid időre visszarendelték Moszkvába, majd ellátogatott az Egyesült Államokba, ahol a washingtoni japán nagykövetségtől elsőosztályú ajánlást kapott a tokiói külügyminisztériumhoz.

Még a japán miniszterelnök, Konoe herceg is bizalmába fogadta Sztálin hírszerzőjét

Sorge már Hitler és a náci párt hatalomra jutása után, 1933. szeptember 26-ától kezdte meg kalandregénybe illő szolgálatát a japán fővárosban, hivatalosan mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung Tokióba akkreditált tudósítója. Noha Sorge nem rendelkezett diplomáciai immunitással, de mint náci párttag Tokióban is rendkívül széles és a legfelsőbb kormánykörökig terjedő kapcsolati hálót épített ki. Saját hírszerző hálózatát rendkívül óvatosan és szigorú konspirációs szabályok szerint irányította.

Adolf Hitler kancellár, és Paul von Hindenburg német államelnök. Hitler 1933-ban jutott hatalomra Forrás: DPA/AFP/Verwendung weltweit, usage worldwide/Dpa

Még legközvetlenebb munkatársai sem ismerték az általa szorgosan gyűjtött információk forrásait. A japán-kínai háború kitörése után egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy Tokió agresszív ázsiai hegemóniára törekszik, ami eltérő okokból ugyan , de a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok térségbeli érdekeit is közvetlenül érintették. 1939 után nyílt titoknak számított Japán háborús készülődése,

csak az nem volt még világos, hogy merre lesz a fő csapásirány.

Az ezzel kapcsolatos hétpecsétes államtitoknak számító információk megszerzése csaknem lehetetlennek számított egy annyira zárt és titkolózó rendszerben ,mint amilyen a japán politikai-katonai bürokrácia volt. A tokiói német nagykövetség belső használatra szánt bizalmas információs tájékoztatóját szerkesztő Richard Sorge szoros kapcsolatba került Eugen Ott nagykövettel.

Richard Sorge Tokióban Forrás: Pinterest

Bizalmas munkakapcsolatuk olyan őszinte barátsággá fejlődött, ami lehetővé tette Sorge számára, hogy hozzáférjen a berlini külügyminisztériumból érkező, vagy éppen oda küldött szupertitkos, kódolt táviratok tartalmához is. Sztálin szuperkémje intelligenciájának, információs ismereteinek, no és persze kiváló színészi képességeinek köszönhetően

könnyen meggyőzte a nagykövetet feltétlen náci elkötelezettségéről.

Régi sanghaji barátja, az ekkor már kormánytanácsos Hocumi Ozaki Sorgét a legfelső japán politikai körökbe is bevezette, ahol azt feltételezték róla, hogy a császársággal szövetséges náci Németország katonai hírszerzésének, az Abwehrnek lehet az egyik magas rangú rezidense. Hocumi révén még a japán császári kabinet feje, Konoe herceg bizalmát is elnyerte a náci-kommunista mesterkém.

Konoe herceg, a japán miniszterelnök bizalmát is elnyerte Sorge Forrás: Wikimedia Commons

Sztálint mindig is nyomasztotta Japán várható háborús magatartása, hiszen a „tenno" birodalma potenciális fenyegetést jelentett a Szovjetunió távol-keleti, szibériai területeire. Amikor Matsuoka japán külügyminiszter 1940 őszén Berlinben aláírta országa csatlakozását a Antikomintern paktumhoz,

a szovjet diktátor gyanakvása még tovább nőtt.

Ezzel párhuzamosan Vjacseszlav Molotov külügyi népbiztos 1940 novemberi berlini látogatása után a német-szovjet kapcsolatok is érezhetően megromlottak.

Sztálint komolyan aggasztották Japán lehetséges távol-keleti terjeszkedési szándékai Forrás: AFP/Ria/Novosti

Adolf Hitler bő egy hónappal Molotov látogatása után, 1940. december 18-án írta alá a titkos 21-es számú hadműveleti utasítását a Szovjetunió megtámadásának előkészítésére. A Führer azt remélte, hogy Japánt is sikerül rávennie a Szovjetunió ellen tervezett hadjáratban való részvételre. Ilyen körülmények között Moszkva számára létfontosságúnak számított a két potenciális ellenség szándékainak kiismerése.

És itt van ez az alak, aki gyárakat és bordélyokat hoz létre Japánban

Sorge a japán kormányzati körökben fennálló és a japán vezérkarig elérő kitűnő kapcsolatainak köszönhetően már 1941 kora tavaszán megtudta, hogy Japán első körben Délkelet-Ázsiában és a csendes-óceáni térségben kíván terjeszkedni. Ez a létfontosságú információ is elősegítette, hogy a gyanakvó Sztálin 1941 áprilisában megnemtámadási egyezményt kössön a Japán Császársággal. De Sorge még egy ennél is sokkal életbe vágóbb információhoz jutott hozzá; a német követségi kapcsolatai révén ugyanis megismerhette a Szovjetunió elleni Barbarossa hadműveleti terv néhány részletét.

Matsuoka külügyminiszter (középen ülve) Sztálin jelenlétében aláírja a szovjet-japán megnemtámadási egyezményt. 1941 kora őszére dőlt el véglegesen, hogy Japán nem avatkozik be semmilyen formában sem a német-szovjet fegyveres konfliktusba Forrás: WW2

Sorge a balkáni fiaskó miatt elhalasztott, és az eredetileg május 15-re tervezett offenzíva új, 1941. június 22-i időpontját is megtudta, amiről június első napjaiban kódolt üzenetben értesítette a szovjet államvezetést. Sztálin azonban nem hitt a mesterkémjének. A szovjet diktátor amúgy sem szívelte a német származású Sorgét. A paranoiásan gyanakvó diktátor az 1941. június 9-én megtartott felső vezetői tanácskozáson Sorge német támadással kapcsolatos hírszerzői figyelmeztetését ekként kommentálta: „És itt van ez az alak, aki gyárakat és bordélyokat hoz létre Japánban, ráadásul azt mondja, hogy június 22-én következik be a német támadás. Arra céloztok, hogy talán neki is hinnem kellene?"

A hírhedt NKVD-főnök Berija, a szovjet diktátor, Sztálin társaságában. Sztálin nem hitt Sorge jelentésének Forrás: Pinterest

Sztálinnak az volt a határozott meggyőződése, hogy Hitler 1942 előtt semmiféleképpen sem indít támadást a Szovjetunió ellen, ezért Sorge figyelmeztetését félresöpörte.

Pedig a tokiói szovjet mesterkém német támadásra vonatkozó információi hajszál pontosnak bizonyultak,

mint ahogy Sztálin azt két héttel később igen keservesen megtapasztalhatta. Richard Sorge 1941. szeptember 14-én újabb döntő fontosságú hírszerzői értesülést küldött Moszkvába, megüzenve, hogy véglegesen eldőlt, Japán nem lép hadba a Távol-keleten, hanem az Egyesült Államok ellen fordul a csendes-óceáni térségben.

Sorge pontos információkat küldött Moszkvába Hitler tervéről Forrás: Bundesarchiv/O.Ang.

Noha Sztálin továbbra is gyanakvó maradt Sorgéval szemben ,- a diktátort elsősorban az ügynöke botrányos nőügyei és a nagyvilági életmódja irritálta -, most már komolyan vette a Tokióból érkező titkos információt. Némi hezitálás – és a keleti fronton kialakult katasztrofális helyzet miatt – hozzájárult, hogy októbertől kezdjék meg a Távol-Keleten állomásozó pihent és jól felkészített, a zord téli körülményekhez hozzáedződött szibériai hadosztályok átcsoportosítását nyugatra.

Az 1941. novemver 7-i moszkvai parádéról egynesen a frontra mentek a díszszemlén részt vett alakultaok Forrás: Ria/Novosti

A távol-keleti hadtestek Moszkva alá vezénylése mentette meg a szovjet főárost,

és tette lehetővé Zsukovnak, hogy 1941.december hatodikán elsöprő erejű ellentámadást indíthasson a szovjet főváros alá érkezett, de leharcolt német erők ellen. Ha nincs Sorge információja, és a szibériai csapatok a Távol-keleten maradnak, nagy valószínűséggel elesik Moszkva, és talán ennek hatására Sztálin rendszere is végzetesen megrendült volna.

Sztálin háromszor is visszautasította Sorge kicserélését, halálra ítélve ezzel legsikeresebb ügynökét

1939-től 1941 szeptemberéig Sorge összesen 141 rádióadásban tájékoztatta a GRU-t rendkívül fontos, szupertitkos japán és német politikai, valamint katonai információkról. A japán kémelhárításnak azonban hosszas és szívós munkával sikerült bemérnie Sorge titkos rádióadóját, majd miután 1941 októberében őrizetbe vették Hocumi Ozakit, néhány nappal később Sorgét is letartóztatták.

A japán elhárításnak eleinte az volt a meggyőződése, hogy Sorge a német katonai hírszerzés, a Canaris tengernagy által irányított Abwehr számára kémkedett, ezért sokáig diszkréten is kezelték az ügyet.

Wilhelm Canaris tengernagy, a német katonai elhárítás, az Abwehr feje. Tokióban eleinte úgy vélték, hogy Sorge a szövetséges németeknek dolgozik, és Canaris embere lehet Forrás: Bundesarchiv/Junge, Peter Heinz

Eugen Ott, a Harmadik Birodalom tokiói nagykövete először mélyen felháborodott barátja letartóztatásán, amelyet a japánok alaptalan és beteges bizalmatlanságának tudott be. A japán hírszerzés Sorge rezidentúrájának felszámolása közben azonban rájött arra,

hogy Richard Sorge Moszkva ügynöke.

A japánok háromszor is cserét ajánlottak a Szovjetuniónak, Sorge elengedése fejében szovjet fogságba került japán hírszerzők kiadását kérve, de Sztálin mindháromszor elutasította a javaslatot.

Sztálin visszautasította a japán ajánlatot Sorge kicserélésére Forrás: Ria/Novosti

Richard Sorgét, a szovjet szuperkémet három évi fogság után, 1944. november 7-én a tokiói Szugamói börtönben kivégezték. Holttestét először a börtön temetőjében földelték el, majd onnan került végső nyughelyére, a tokiói Tama temetőbe. 1964-ben Hruscsov, az SZKP főtitkárának kezdeményezésére posztumusz a Szovjetunió Hőse kitüntetésben részesítették.

A legendás szovjet mesterkém, Richard Sorge síremléke a tokiói Tama temetőben Forrás: Wikimedia Commons

A legendás kém alakját több játékfilm és regény is megörökítette.

Munkája hibátlan volt"

– ezt a szakmai elismerést nem kisebb személyiségtől, mint a 20. század másik legendás mesterkémétől, Kim Philby-től kapta. Egykori japán barátnője és nagy szerelme, Isi Hanako 2000-ben bekövetkezett haláláig szinte minden nap felkereste Sorge, a „szovjet James Bond" tokiói sírját.