A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei község az Alföld és a Zempléni-hegység találkozásánál, az ország legjobb minőségű szőlőtáblái között fekszik, páratlanul szép természeti környezetben.
Tarcal egyike hazánk legősibb településeinek.
Erre utal a község neve is, amelyet Turzol kun fejedelem nevéből származtatnak.
A történelmi hagyomány szerint ugyanis Árpád fejedelem a honfoglaló magyarokkal szövetséges Turzolt küldte előre kikémlelni a területet, mielőtt átkelt volna a Vereckei-hágón.
Nem tudni, hogy így volt-e vagy sem, ám ami történelmi tény, hogy itt, ezen a vidéken volt a honfoglaló magyarok első telephelye. Tarcal közvetlenül szomszédos Tokajjal, a leghíresebb magyar borvidék „fővárosával".
A nagy múltú település az államalapítástól kezdve csaknem egy évezreden át királyi birtok volt, ahol Könyves Kálmán uralkodás alatt, 1110-ben országgyűlést is tartottak. Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején, a 14. század végén Tarcal a királyi uradalom része lett,
majd 1440-ben a híres törökverő hadvezér, Hunyadi János birtokává vált.
I. (Habsburg) Ferdinánd 1551-ben mezővárosi rangra emelte a települést, és itt tartották meg 1561-ben az egyik első magyarországi református zsinatot is, amelyen a híres protestáns reformátor, Kopácsi István elnökölt.
Az 1560-as években az országot megszálló törökök felégették a várost. A tizenötéves háború sem kerülte el a vidéket; 1593-ban Chirstoph Teuffenbach császári tábornok és felső-magyarországi főkapitány Tarcalon rendezte be a főhadiszállást.
A mezővárost 1603-ban II. Rudolf német-római császár és magyar király Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem zálogbirtokába adta, Báthori István viszont 1606-ban visszaváltotta Tarcalt a Rákócziaktól.
A tizenötéves háború, illetve a Bocskai-felkelés szomorú epizódjaként
a kegyetlenségéről hírhedt Giorgio Basta császári tábornok 1606-ban porig égette a várost.
A vérzivataros 17. század megpróbáltatásai sem kímélték meg Tarcalt; 1662-ben a krími tatárok, az 1670-es években pedig hol az osztrák császári csapatok, hol pedig Thököly Imre kuruc seregei dúlták fel a települést.
A Rákóczi-szabadságharc idején, 1707-ben maga a „nagyságos vezérlő fejedelem" is járt Tarcalon, akinek mind a mai napig a műemléki Rákóczi-ház őrzi az emlékét.
Tarcalon már a 17. század elején is fejlett volt a szőlőtermesztés és a borkultúra. A historikus források szerint 1620-ban a Thurzó-család tarcali szőlőjében aszúszemeket szüreteltek, egy 1701-ből származó feljegyzés pedig arról ír, hogy „...szemenszedett aszú szőlőt szedettünk közel egy hordóval."
Grassalkovich Antal gróf javaslatára Mária Terézia királynő 1748-ban elrendelte a kincstári szőlők két korszerű szőlőteleppel való kibővítését a Henye hegy déli lejtőjén, illetve a Szarvas dűlőben. A Tarcal környéki szőlészetből rendszeresen szállítottak míves bort a bécsi királyi udvar számára.
A tarcali szőlőkultúrát a 19. század második felében súlyos csapás érte: az 1880-as filoxéria járvány az ültetvények jelentős részét teljesen elpusztította.
A tarcali vincellériskola igazgatója, Kasinczky Viktor tudományos munkásságának és szervezőtehetségének köszönhetően, 1894-től elindult a filoxéria sújtotta hegyaljai szőlők újratelepítése. A királyi udvartartás birtokában lévő tarcali szőlészetet az akkor legkorszerűbb technika felhasználásával telepítették újra.
Tarcal történetében igen fontos szerepet játszott két főrendű família,
a Dégenfeld és az Andrássy-család. Gróf Dégenfeld Imre volt az 1857-ben életre hívott Tokaj-Hegyalja Bormívelő Egyesület egyik alapító tagja, aki nagyon sokat tett a hegyaljai borkultúra fejlesztéséért. Az Andrássy-család tagjai a 18. század végén telepedtek le Tarcalon.
A mezőváros szívében álló barokk kúria a 19. század elején került az Andrássyak birtokába, akik a főnemesi hajlékot a kor divatja szerint klasszicista stílusban építették át. Az Andrássyak családi fészke 1945 után a magyarországi kastélyok sorsához hasonlóan romlásnak indult, és csak a rendszerváltást követő időkben született újjá.
A megújult Andrássy-kúria jelenleg a Tokaj-hegyaljai vidék legnívósabb, a legmagasabb igényeket is kielégítő ötcsillagos vendégszállásaként üzemel, 2019 óta a BDPST Group szállodájaként. A régió szépségét és a nemesi lak múltját bemutató egyedülálló adottságokkal rendelkező kúria 53 szobával, wellness és spa részleggel, nagy szökőkutas teraszával, továbbá hamarosan megnyíló rendezvénytermével bármilyen programra tökéletes desztináció lehet.
A kúria egész évben várja az üdülni vágyókat, emellett pedig rendezvény- és esküvő helyszínként is kitűnő választásnak bizonyul a közel 150 fős befogadóképességű konferenciatermével, amit az egykori borászati részleg felújításával alakítottak ki.
A szálloda wellness szolgáltatásai között a spa kezelések mellett olyan különlegességek is helyet kapnak, mint a barlangfürdő és a benti medence által nyújtott relaxációs élmények, illetve a kinti medence kínálta hűsítő felfrissülés a nyári napokon.
Az Andrássy Kúria & Spa tökéletes kiindulópontja a hegyaljai borvidék, illetve Tarcal és tágabb környékének felfedezéséhez.
A település gazdag történelmi múltjából eredően több értékes műemlékkel is rendelkezik.
Gótikus plébániatemploma a 15.században épült.
Az eredetileg kettős tornyú középkori templomnak mára csak egyetlen tornya maradt. A magyarországi reformáció terjedésével 1562-ben a helyi protestáns közösség birtokába került a templom, de miután II. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége, Báthory Zsófia 1671-ben rekatolizált, kiűzette innen a protestánsokat.
A barokk kor emléke a 18. században épült Rákóczi-ház, amelyben jelenleg a Kertészeti és Szőlészeti Kutató Intézet üzemel. Az Andrássyak emlékét őrzi a 18. század második felében késő barokk stílusban emelt lakóház, Andrássy László egykori rezidenciája.
A község szélén álló, gyönyörű parkkal rendelkező Dégenfeld-kúria a hegyaljai borkultúráért a 19. században oly sokat tett Dégenfeld grófok családi lakja volt egykor.
Tarcal egyik leghíresebb nevezetessége a község fölé emelkedő dombon álló Áldó Krisztus szobor,
Európa legnagyobb Krisztus szobra.
A közel tíz méter magas, öt gránittömbből kifaragott Krisztus szobrot 2015 márciusában állították fel, amelyet Ternyák Csaba egri érsek szentelt fel.
A település fölé magasodó monumentális műalkotást körülvevő panorámasétányról csodálatos kilátás nyílik a környékre.
A környék dombvidékének felfedezéséhez ideális eszköz a helyben megszervezett dzsiptúra. Az egykori kőfejtő mélyén, a vulkanikus eredetű sziklafalak között csillogó tengerszem, valamint a Tarcal környéki dombvidék dzsipes felfedezése mindenki számára emlékezetes kalandot kínál.
Tarcal ideális kiindulópont a tágabb környék szépségeinek felderítését célzó csillagtúrához is. Könnyen megközelíthető a szomszédos Tokaj, a szintén közeli Sárospatak, vagy a még szintén elérhető távolságra fekvő Füzérradvány, ahol az ország egyik legnagyobb főúri rezidenciája, a nemrég felújított csodálatos Károlyi-kastély tekinthető meg.
A hegyaljai túra kihagyhatatlan része a borkóstolás. A messze földön híres tokaji borvidék egyik legkorszerűbb borászati üzeme, a Patrícius Borászat a környék szinte valamennyi híres szőlőfajtájából készített borkínálattal várja a látogatókat.
A napjainkban már nemzetközi hírnévre szert tett bodrogkisfaludi pincészetet huszonkét éve, 2000-ben alapították, amely jelenleg nyolcvanöt hektáron gazdálkodik. Szőlőültetvényei öt környékbeli község határában fekszenek.
A környék már az 1750-es évektől királyi borászati központ volt,
a Patrícius pincészetet pedig egy nagynevű régi hegyaljai borászdinasztia, az Okcsolányi-család leszármazottai, a Kékessyek alapították.
Bodrogkisfalud rendkívül jó mikroklímával és talajjal rendelkezik a szőlőtermesztéshez. A talajnak kiváló a víztartó képessége, és ennek köszönhető, hogy például az idei rendkívül aszályos nyár ellenére is jónak számít a 2022-es termés.
Maga Bodrogkisfalud is komoly történelmi múltra visszatekintő település, amit község fölé magasodó várhegyen a 13. században emelt egykori lovagvár bizonyít.
A Patrícius Borház tulajdonosainak hitvallása szerint a régi hagyományok és értékek újjáélesztésével és ápolásával kell továbbfejleszteni a hegyaljai borkultúra tradícióit.
Mint a tokaji borvidék egyik meghatározó pincészete, a Patrícius Borház ezért tartja fontosnak hogy a pincelátogatásokon és borkóstolókon keresztül a helyi hagyományokat, kulturális és természeti értékeket is bemutassák, illetve népszerűsítsék.
A pincészet a Tokaj- hegyaljai hagyományokat a legkorszerűbb 21. századi technológiával ötvözi; felszereltsége, termelési kultúrája és minőségi borai alapján ott van a világ legjobbjai között, bizonyságot adva az újjáéledő magyar borkultúra magas színvonaláról.
(A cikk megírását az Andrássy Kúria & Spa támogatta)