Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az egyetem közlése szerint már a koronavírus-járvány alatt létrejött a járványügyi döntéseket segítő járványmatematikai modellező és epidemiológiai elemző munkacsoport, amely az ország különböző intézményeiben, más-más tudományágakban dolgozó kutatókat fogta össze.
Ekkor világossá vált, hogy szükség van egy olyan széles körű kutatói hálózatra, amely a modern, adatvezérelt tudományos módszerekre alapozva elemezi a Magyarországon megjelenő egészségbiztonsági kockázatokat.
Az elgondolás alapján fogalmazódott meg 16 hazai egyetem és kutatóhely által alapított konzorcium a Nemzeti laboratórium létrehozása.
Az egyetem tájékoztatása szerint az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium az itthon korábban elszigetelten működő kutatócsoportokból állandó készültségű együttműködő hálózatot hozott létre. Négy fő területén, a járványmatematikai, a járványökológiai, az invázióbiológiai és az adatvezérelt egészség divízióban az első megfigyelésektől a járványterjedés modellezésén át az egészségügyi ellátórendszer felkészítéséig olyan kutatások folynak majd, amelyek számos tudományterület kompetenciáit integrálják.
A korai felismerést és gyors reagálást segíti az ökológiai rendszerek kutatása is, amely a klímaváltozással Magyarországra érkező fajokat és a velük jelentkező, emberekre is veszélyt jelentő kórokozókat monitorozza
– ismertették az elgondolás alapjait a szakemberek.
Az új nemzeti laboratórium egészségbiztonsági kutatásait innovatív monitoringrendszerek, big data és mesterséges intelligencia módszerek, valamint a matematikai modellezés eredményei támogatják majd.
Röst Gergely, az SZTE matematikusa, a konzorcium szakmai vezetője kifejtette: a kutatói hálózat a One Health-koncepciót („Egy Egészség") vallja magáénak, amely felismeri, hogy az emberek egészsége szorosan összefügg az élővilág és közös környezetünk egészségével.
A nemzeti laboratórium azt vállalja, hogy a magyar társadalmat a jövőben lehetségesen veszélyeztető kórokozókat, terjesztőiket, élőhelyeiket széles körűen monitorozza, kockázatukat elemzi, az epidemiológiai adatok feldolgozásából előrejelzéseket készít, valamint adatalapú diagnosztikai eszközökkel segíti az egészségügyi ellátást és irányítást. Röst Gergely szerint e komplex tevékenység megalapozza majd egy nemzeti epidemiológiai előrejelző rendszer létrehozását.
