Miért látunk rosszul szürkületkor?

Illusztráció

Az év ezen időszakában, amikor a nap korán lenyugszik, sokan tapasztaljuk, hogy kevésbé látunk jól a korai szürkületben. Gyenge fényviszonyok között ugyan mindenki rosszabbul lát, azonban vannak olyanok, akiknek különösen nehézséget okoz ez a körülmény. A szürkületi vakságot számos alapbetegség okozhatja, de az is előfordulhat, hogy egy súlyosabb szemészeti probléma tünete.

„Az emberi látás napjainkban gyengébb éjszaka, mint vadászó-gyűjtögető őseinké volt. Az éjszakai vakság (nyctalopia) gyenge fényviszonyok melletti csökkent látást jelent, ezáltal félelem és szorongás forrása lehet az érintettek számára. A csökkent szürkületi/éjszakai látás jelentősen befolyásolhatja az emberek életminőségét – ronthatja a sötétedés utáni vezetési képességeket, és növeli a balesetek kockázatát" – kezdi Dr. Cserháti Zoltán, a Budai Szemészeti Központ szemész szakorvosa.

Hogyan működik az éjszakai látás?

Ahhoz, hogy jól lássunk éjszaka vagy gyenge fényviszonyok között, a szemünknek alkalmazkodnia kell. „A retina a szem hátsó részén található fényérzékeny szövet, amely tartalmazza az összes fotoreceptor sejtet, úgynevezett pálcikákat és csapokat. A csapok biztosítják a színlátást (színek megkülönböztetése - "vörös, zöld és kék csapok"), lehetővé téve számunkra, hogy nappal és erős fényben is lássunk. Ehhez képest a pálcikák az árnyékokat és a fényeket ismerik fel, vagyis a fekete-fehér látást teszik lehetővé, azt, hogy sötétben is lássunk. Emiatt lehetséges, hogy éjszakai látásunk teljesen vagy többnyire fekete-fehér. A csapok működéséhez erős fényre van szükség, míg a pálcikák esetében félhomály is elégséges. Csökkent éjszakai látás vagy teljes éjszakai vakság akkor fordulhat elő, amikor a pálcikák működése megromlik" – magyarázza Dr. Cserháti Zoltán.

Illusztráció Forrás: Science Photo Library

Az éjszakai vakság okai

Az éjszakai vakság tulajdonképpen már születéstől fogva jelen lehet, illetve betegség, sérülés vagy akár vitaminhiány miatt is kialakulhat. Íme, néhány gyakori ok:

• A gyenge fényviszonyok közötti rossz látás oka lehet a nem megfelelően korrigált rövidlátás. Azonban még a megfelelő dioptriás szemüveget viselők esetén is előfordulhat, hogy a rövidlátók rosszabbul látnak éjszaka, mert a pupillájuk nem tud kellőképpen összeszűkülni.
• Az A-vitamin hiánya az éjszakai vakság egyik leggyakoribb oka. Az elégtelen mennyiségű A-vitamin a szervezetben befolyásolja a rodopszin termelődését, amely az éjszakai látáshoz szükséges pigment. Az éjszakai vakság általában az A-vitamin-hiány egyik első jele.
• A szürkehályog általában a természetes öregedési folyamat kisérőjeként alakulhat ki, amikor a szemlencsét alkotó fehérjék elkezdenek kristályosodni és megkeményedni. Az éjszakai látás romlása és az éjszakai vezetési nehézségek a kialakuló szürkehályog jellemző első jelei.
• Glaukóma akkor fordul elő, amikor a szem nyomása megemelkedik, és ez progresszív károsodást okoz a látóidegben. Ez a betegség a nappali és éjszakai látást egyaránt érinti – először leginkább a perifériás, majd a központi látást.
• A makuladegeneráció olyan szembetegség, amely a retinát érinti. Vakfoltokat, képtorzulást okoz a nappali és az éjszakai látásban.
• A cukorbetegség befolyásolhatja a szemlencse állapotát, és károsíthatja a szem ereit, ami a diabéteszes retinopátiának nevezett állapothoz vezethet. A diabéteszes retinopátia egyik első tünete a rossz éjszakai látás.
• Éjszakai vakságot (másnéven farkasvakságot) gyakran látunk egy speciális, veleszületett betegség csoportban is, retinitis pigmentosa során.

A legárulkodóbb jelek

Mivel az éjszakai vakságot számos alapbetegség okozhatja, a tünetek eltérőek lehetnek. Az éjszakai vakság leggyakoribb jelei a következők:

• Homályosan, felhősen látunk gyenge fényviszonyok mellett
• Fényérzékenységet tapasztalunk
• Csillogást vagy fényudvart kezdünk látni a lámpák körül
• Nehezen látjuk a távoli tárgyakat gyenge fényviszonyok mellett. A legtipikusabb, hogy nem látunk jól éjszakai vezetés közben. Az útjelző táblákat elmosódva látjuk, és nehezen vesszük észre az út szélén haladó kerékpárost vagy épp a zebrán átkelő járókelőt. A látásunkat ilyenkor hunyorgással próbáljuk korrigálni. A kontrasztérzékenységünk is csökkenhet, ami azt jelenti, hogy nehezebben teszünk különbséget két szomszédos, azonos vagy hasonló színű objektum között.
• Képtelenek vagyunk meglátni a csillagokat az éjszakai égbolton
• Teljes látásvesztést tapasztalunk, amikor belépünk egy sötét szobába, ami néhány másodpercnél tovább tart. Például egy sötét moziba besétálni kihívást jelenthet, mert hosszabb ideig tarthat, amíg a szemünk hozzászokik a gyéren megvilágított teremhez.
• Nem látjuk a tárgyakat vagy arcokat gyenge fényviszonyok mellett.

"Javasolt egészséges életmód, valamint megfelelő vitaminbevitel a probléma megelőzésére. Azonban, ha már kialakult az éjszakai vakság, akkor a folyamat – a szürkehályog kivételével, amely lencse műtéttel orvosolható – nem megfordítható. Ne kockáztassa saját és a közúti közlekedők testi épségét esti vezetéssel, ha az éjszakai látása bizonytalanná válik. Keressen fel szemész kollégát a panaszokkal és derítsék fel a probléma okait" – tanácsolja a szakorvos.