Az elkerülési zónának nevezett fantomvidék egy látszólag üres folt az univerzum térképén, az éjszakai égbolt 10-20%-át teszi ki. Hagyományos, látható tartományban érzékelő távcsövekkel azért nem látjuk, mert a Tejútrendszer középpontja eltakarja; galaxisunk centruma olyan sok csillagot, port és más anyagot tartalmaz, hogy az elkerülési zónából érkező fény szétszóródik vagy elnyelődik, így sosem ér el a Földig.
Más a helyzet az infravörös tartományban érzékelő távcsövekkel, amik képesek „átlátni" a sűrű gáz és porfelhőn. Az elkerülési zóna vizsgálata során több ezer, a kozmikus ködön átragyogó egyedi galaxis létezésére találtak bizonyítékot, ám az ott megbújó hatalmas struktúráról idáig keveset tudtunk.
Most a kutatók több ilyen infravörös felmérés adatait kombinálták, és felfedték a valaha észlelt legnagyobb kozmikus szerkezetet, amely az elkerülési zónában foglal helyet.
Ez a kolosszális struktúra a Földtől hárommilliárd fényévre található, és tulajdonképpen egy nagy galaxishalmaz, amit egy közös gravitációs centrum tart össze. Legkevesebb 58 galaxis létezését tudták igazolni, amik az elkerülési zóna egy kisebb régiójába csoportosulnak.
A galaxishalmazok a világegyetem legnagyobb gravitációsan kötött objektumai; a legnagyobb ismert galaxishalmazok több százezer galaxist tartalmaznak. Sajnos lehetetlen megmondani, hogy az újonnan felfedezett halmaz mekkora kiterjedésű vagy tömegű, mivel a halmaz csillagai és a Föld között gigászi távolság és számtalan akadály van.
A titokzatos régiót hamarosan más infravörös teleszkópok – köztük az új James Webb űrtávcső – is tanulmányozni fogják.