Bizarr maja stukkó maszkok árulkodnak a múltról

A maszkok az alvilág, a föld és az ég témáit képviselik

Az Országos Antropológiai és Történeti Intézet (INAH) régészei stukkó maja maszkok gyűjteményét tárták fel a Kolumbusz előtti Toniná városából. A település neve a tzeltali nyelvben „kőházat" jelent, ami eredetileg Po vagy Popo néven szerepelt a klasszikus maja szövegekben. A régészek most itt fedeztek fel különleges maszkokat.

A város 800-900 méteres tengerszint feletti magasságban, a dél-mexikói Chiapas-felföldön található, mindössze pár tíz kilométerre a rivális maja várostól, Palenque-től. A két város gyakran keveredett egymással szórványos konfliktusba, később pedig Toniná vált a domináns állammá a nyugati maja vidékeken.

Toninát először a kora klasszikus időszakban lakták, a főbb építkezések többsége az időszámításunk szerint a 6. és 9. század között zajlott.

A város egy központi emelvény feletti teraszokon elhelyezett templomi piramisokból, több labdapályából, palotából és több mint 100 faragott emlékműből áll.

A maszkok az alvilág, a föld és az ég témáit képviselik Forrás: INAH

A klasszikus Maja Birodalom összeomlása idején Toniná volt az egyik utolsó maja település, amelyet továbbra is megszállás alatt tartottak, és régészeti bizonyítékok utalnak arra, hogy egy névtelen uralkodót kapcsoltak egy időszámításunk szerint 904-ből származó emlékműhöz.

A 2013-as Toninában végzett ásatások során stukkó maja maszkok és különféle stukkó- és szobrászati ábrázolások nagy gyűjteményét tárták fel a szakemberek, amelyeket a Palacio de los Caracoles elsüllyedt terétől délkeletre temettek el. A műtárgyakat megőrizték és raktárba helyezték Toninában, így a felfedezést csak most jelentették be. Az INAH kutatói

a maszkok keletkezését az időszámításunk szerinti 650-700 körüli időkre datálták, amelyek az alvilág, a föld és az ég témáit képviselik,

írja a HeritageDaily online tudományos portál.

Hasonló maszkot fedeztek fel a közelmúltban a Nap templomában, amely a főtértől délre található. Ez utóbbi az alvilág urát ábrázolja, és az ilyen ábrázolások gyakran alsó állkapocs nélkül láthatók, jelezve, hogy a személyek halottak.

A régészek most időszakos kiállításokat terveznek, hogy a közönségnek is megmutassák a maszkok gyűjteményét.