Egy eddig elveszettnek hitt hettita városra bukkantak

A terület egyike a Zippalanda elveszett város számos javasolt helyszínének

A Pisai Egyetem régészei ásatásokat végeztek Usakli Höyükben, amely egy fontos hettita lelőhely Törökország Yozgat tartományában. A hettiták egy ősi anatóliai nép voltak, amely egy Anatóliára, Észak-Levantéra és Felső-Mezopotámiára kiterjedő birodalmat hozott létre.

A Hettita Királyság alapítását általában I. Labarnának vagy I. Hattusilinak tulajdonítják időszámításunk előtt a 17. században, és egészen időszámításunk előtt 1190-ig tartott, bár a birodalom összeomlása után számos úgynevezett szír-hettita állam alakult ki Anatóliában és Észak-Szíriában.

Amit a hettitákról tudunk, annak nagy része vagy akkád nyelven (az akkori diplomáciai nyelven) vagy a hettita szövetség különböző dialektusaiban írt ékírásos szövegekből, valamint az asszíriai, babilóniai, egyiptomi és közel-keleti levéltárakban talált diplomáciai és kereskedelmi levelezésből származik.

A Hattusában (a hettita fővárosban) talált táblák Zippalandát, az egyik ősi hattita kultuszközpontot emlegetik, amit egy hettita időjárásisten tiszteletére állítottak. Megörökítették a zippalandai városi életet, az ünnepeket és rituálékat, de említést tesznek a viharisten templomáról, amelyet Ziplantil, Wašezzili, Wašezzil vagy Wašezzašu néven is ismertek. A hettita időjárásistenek az égbolt és a hegyek urai voltak.

A magasból mennydörgést, villámlást, felhőket, esőt és viharokat „szórtak le", ám Zippalanda időjárásistent a termékenységért is imádták, és a hattita istenségek panteonjában „oroszlánként" emlegették.

A Pisai Egyetem régészei egy török régészeti misszióval együttműködve ásatásokat folytatnak Uşaklı Höyüknél, egy nagy, csonka halomnál, amely évek óta egyike a Zippalanda elveszett város számos javasolt helyszínének.

A terület egyike a Zippalanda elveszett város számos javasolt helyszínének Forrás: Emanuele Taccola

Az idei szezon ásatásai során a csapat egy hettita korszakból származó, kör alakú építményt talált, amely a város fő templomától északra található. Az építmény funkciója és célja rejtély, de Anacleto D'Agostino professzor, a Pisai Egyetem munkatársa úgy véli, hogy rituális célt szolgált. A korábbi ásatások során négy ékírásos írást és kerámiákat tártak fel, amelyek megerősítik, hogy a halom a hettita korban alakult ki, számos templomként és erődítményként értelmezett építmény mellett.

Az építmény az évek során feltárt többi lelettel együtt hozzájárulna ahhoz, hogy megerősítsük Uşaklı azonosítását a fontos hettita várossal, Zippalandával, amely egy hatalmas Viharisten kultikus központja és királyi rezidencia volt, és több olyan fesztiválon is említik, amelyeken a király részt vett

– mondta Anacleto D'Agostino professzora a HeritageDaily online tudományos portálnak.