Rejtély, hogy miért fejezték le ezt az életnagyságú maja szobrot

Az életnagyságú szobrot lefejezték

Az Országos Antropológiai és Történeti Intézet (INAH) régészei fej nélküli szobrot tártak fel a maja Oxkintok városában. A település Puuc régióban található, a Yucatán-félsziget északnyugati csücskén, Mexikóban.

Az Oxkintokon való letelepedés bizonyítékai először a késő pre-klasszikus korból származnak, a folyamatos betelepítéssel egészen a késő posztklasszikus időszakokig. A város a korai klasszikus és a terminális klasszikus (középklasszikusnak is nevezett) korszakban fejlődött jelentős központtá, ahol a lakók nagy piramisokat építettek és gazdagon részletezett ikonográfiával és hieroglifákkal díszítették városukat.

A települést valamikor Krisztus után 1500 körül hagyták el, amit az emberi tevékenység eltűnése jelez a régészeti feljegyzésekben.

A szakemberek szerint a hanyatlás oka azonban nem meggyőző, mivel nincs bizonyíték arra, hogy háború vagy éhínség okozta volna az elnéptelenedést, írja a HeritageDaily online tudományos portál.

A Yucatán-félszigeten áthaladó, 1525 kilométeres mexikói Maya Train nevű helyközi vasút ásatási munkálatai során a kutatók most egy fej nélküli, életnagyságú maja szobrot találtak.

Az életnagyságú szobrot lefejezték Forrás: INAH

Az úgynevezett „Yum keeb" – a fallosz vagy a termékenység istene – becenevén mészkőből készült szobor 1,65 méter magas.

A szobrot feltehetően az isteneknek való felajánlásként készítették, és hanyatt fekve találták meg egy hieroglifákkal teleírt lépcsőház közelében, amelyet éppen takarítottak és restauráltak. A szakértők úgy vélik, hogy a szobor egy emberi alakot formáz, valószínűleg egy konfliktusban elfogott hadifoglyot.

A maja kultúrában a települések közötti hadviselés főként politikai ellenőrzés vagy befolyásolás céljából, esetleg új erőforrások és területek megszerzéséért folyt.

Célként tűzhették ki azt is, hogy áldozatok révén szerezzenek befolyást egy állam uralkodójának legitimálására, vagy a riválisok megfélemlítésére és megadóztatására. Általában csak magas státuszú hadifoglyokat áldoztak fel, a többieket pedig munkára használták fel.

Az INAH sajtótájékoztatóján a régészek azt is bejelentették, hogy egy 254 kilométeres felmérés során több mint 1730 korabeli hispán építményt fedeztek fel, az egyszerű hazai építészeti végtermékektől kezdve a polgári és ünnepi tevékenységekhez szükséges monumentális építményekig.